Kína vízágyúval támadott meg egy Fülöp-szigeteki hajót
Kína ismét felszólította a Fülöp-szigeteket, hogy vontasson el egy vitatott zátonyon veszteglő, jelenleg katonai előőrsként használt második világháborús hadihajót. Miután Manila korábban már elutasította Peking erre irányuló kérését, a világ második legnagyobb országa megpróbálta ellehetetleníteni a filippínó katonák utánpótlását.
Fotó: AFP
A két szomszédos ország közötti feszültség a Dél-kínai-tenger ügyében Ferdinand Marcos Jr. Fülöp-szigeteki elnök hivatalba lépése óta nő. Manila egyre inkább az Egyesült Államok politikáját segíti, amely cserébe támogatja a délkelet-ázsiai nemzetet a Kínával folytatott tengeri vitáiban.
A Fülöp-szigetek kizárólagos gazdasági övezetében található Second Thomas-zátonyra vontatott egykori Sierra Madre hadihajó fedélzetén egy maroknyi katona tartózkodik. Manila 1999 óta erősíti szuverenitását a hajóval.
Kína szerint azonban a Fülöp-szigetek jogtalanul szállta meg a zátonyt.
Kína manilai nagykövetsége bírálta Washingtont, amiért szövetségeseket gyűjtött ellene a dél-kínai-tengeri konfliktusokban.
A Dél-kínai-tenger nem szafaripark a régión kívüli országoknak csínyekre és viszályszításra
– fogalmazott a nagykövetség a keddi közleményében.
Manila többször is azzal vádolta a kínai parti őrséget, hogy akadályozza az ott található csapatai ellátását. Állítása szerint legutóbb szombaton lőttek vízágyúval egy utánpótlást szállító hajót. Míg a szigetország szerint ez támadó és túlzott erő volt, addig Peking szerint ez csak figyelmeztetés volt, és észszerű önmérsékletet tanúsított. Az augusztus 5-i incidensben senki sem sérült meg, ugyanakkor a Fülöp-szigeteki tisztviselők szerint két hajójuk közül az egyik nem tudta eljuttatni az utánpótlást a katonáknak.
A kínai védelmi minisztérium kedden felszólította Manilát, hogy fejezzen be minden provokációt, és egyúttal megígérte, hogy továbbra is minden szükséges intézkedést megtesz a szuverenitás és a tengeri jogok védelmében.
Biztonsági szakértők szerint
Peking lépései arra utalnak, hogy át akarja venni az irányítást a Second Thomas-zátony felett, amelyet Kínában Renai-zátonyként, a Fülöp-szigeteken pedig Ayungin-zátonyként is ismernek.
Kína szinte a teljes Dél-kínai-tenger ellenőrzésére igényt tart, ami érinti Malajzia, Vietnám, Brunei, Tajvan és a Fülöp-szigetek kizárólagos gazdasági övezeteit. Mivel azonban az Egyesült Államok és Fülöp-szigetek közötti kölcsönös védelmi szerződés van 1951 óta, szakértők szerint Kína kétszer is meggondolná, hogy nyílt erővel megszállja a zátonyt. Az amerikaiak az elmúlt hónapokban erősítették meg katonai jelenlétüket a szigetországban.
Japán és Franciaország a manilai nagykövetségeiken keresztül aggodalmuknak adtak hangot Kína közelmúltbeli lépései miatt. Az államok emlékeztettek arra a 2016-os választott bírósági döntésre, amely jogtalannak találta Peking dél-kínai-tengeri követeléseit – értesült a Reuters.
Nem ez volt az első kínai támadás Fülöp-szigeteki katonai hajók ellen, februárban lézerárgyút vetettek be.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.