Mik a félvezetők és miért megy értük a harc?

Világszerte a kormányok hatalmas összegeket költenek a helyi csipgyártás kiépítésére, így joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért is olyan fontosak a félvezetők. A csipek kritikus fontosságú alkatrészek, hiszen az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig és a vadászgépekig mindenhez szükségesek. Minél kevesebb nanométeres egy félvezető, annál fejlettebb, mivel nagyobb a teljesítménye és kisebb az energiafogyasztása. Ez azt is jelenti, hogy bonyolultabb és drágább legyártani. 

Jelenleg a 3 nanométeres félvezetők számítanak a legfejlettebbeknek, és csak három cég, az amerikai Intel, a dél-koreai Samsung és a tajvani TSMC képes gyártani, mivel ezeknek a készítése rendkívüli szakértelmet igényel. A tervek szerint jövőre érkeznek a 2 nanométeres alkatrészek is. Annak ellenére, hogy hihetetlenül kicsik, a modern csipek annyi tranzisztort tartalmazhatnak, mint a gízai Nagy Piramis összes köve. Az elemzők szerint a modern társadalmak a félvezetőkre támaszkodnak a kritikus infrastruktúrák kiépítésében és működtetésében.

A félvezetőipar legerősebb lobbicsoportja (Semiconductor Industry Association, SIA) szerint tavaly Kína 180 milliárd dollár értékben vásárolt félvezetőket, ami az 555,9 milliárd dolláros összértékű globális csippiac több mint egyharmada. Washington, Peking és Európa is nagymértékben Tajvanra támaszkodik a csipek terén, mivel a legfejlettebb félvezetők elsöprő többsége a szigeten készül, míg a kevésbé moderneket is többnyire Ázsiában gyártják. A koronavírusjárvány megzavarta az ellátási láncokat, és most a politika is ugyanezt teszi.

Csipháború

Ahogy élesedik az amerikai–kínai szembenállás, Washington egyre inkább igyekszik a csúcstechnológiához szükséges gyártókapacitásokat amerikai földön létrehozni, miközben próbálja megakadályozni Pekinget abban, hogy hozzáférjen a legmodernebb technológiákhoz. Az Egyesült Államok tavaly októberben korlátozta a legfejlettebb, mesterséges intelligenciához és szuperszámítógépekhez használható csipek exportját, valamint a félvezetők gyártásához szükséges, amerikai technológiát tartalmazó berendezések Kínába szállítását.

Az amerikai kormány decemberben 36 kínai céget rakott feketelistára: az úgynevezett Entity-listán szereplő vállalatok nem vásárolhatnak technológiát és alkatrészeket amerikai beszállítóktól, csak ha engedélyt kérnek rá, amit nem könnyű megszerezni. Az újonnan felkerült társaságok között ott van a memóriacsipek gyártásában meghatározó YMTC is. A Fehér Ház valószínűleg attól is tartott, hogy a kínai vállalat az önköltség alatt fogja értékesíteni a memóriacsipeket, 

Peking mindig elítélte a lépéseket, majd májusban váratlanul megtiltotta az ország kritikus információs infrastruktúráját üzemeltető cégeinek, hogy az amerikai csipipari óriás, a Micron termékeit vásárolják. Július elején pedig két ritkaföldfém, a gallium és a germánium exportját korlátozta. A két nyersanyag fontos összetevője a napelemeknek, lézereknek, éjjellátóknak és a csipeknek, így Kína válaszlépése megnehezíti az európai zöldátállást és összezavarja a csipellátási láncokat.

A kommunista párt (KKP) kontrollja alatt álló angol nyelvű kínai lap, a Global Times szerint a távol-keleti ország évek óta a saját környezete rovására aknázza ki a készleteit, hogy támogassa a globális félvezetőipart és a zöldátállást. Ebből kifolyólag nem várható el, hogy azokat segítse, akik támogatják a világ második legnagyobb gazdaságának visszaszorítását. A lap úgy véli: Washington elszámította magát, ugyanis Kína nem fogja passzívan szemlélni, hogy kiszorul a globális csipellátási láncból, és felveszi a kesztyűt, ha szükséges.

Elemzők szerint Peking rövid távon továbbra is megpróbálja majd megszerezni a kulcsfontosságú technológiákat a tengerentúlról, míg hosszabb távon hazai helyettesítő termékeket fejleszt ki, hogy ellensúlyozza a külföldi technológiától való függőséget. A világ második legnépesebb országa az önellátás előmozdítására fog összpontosítani, amire a hírek szerint nem sajnálja a pénzt. Ennek érdekében egyre több egyetemen indulnak az ágazattal kapcsolatos képzések, nőnek a kezdő fizetések, valamint a vállalatok és az egyetemek együttműködése is megkezdődött.