Sokáig lesz még NATO – Magyarország szerepe pedig növekedhet

Két tételben is téma volt Magyarországon a NATO a közelmúltban, a konklúzió pedig, hogy igenis van jövője a katonai együttműködésnek, sőt, a civil életre is jótékonyan ható innováció révén egyre nagyobb lehet a szerepünk.

Hivatalosan a NATO Innovációs Hete volt a múlt heti, ennek keretében tanácskoztak nálunk az észak-atlanti szövetség innovációs ökoszisztémájának vezető szervei. Azután a Brain Bar kétnapos jövőkutató előadás- és panelbeszélgetés-sorozatába is beillesztették a NATO-t, pontosabban feltették a kérdést, hogy a sok tekintetben szétesőnek tűnő világban ez a szövetség egyben maradhat-e. 

Meddig lesz még NATO?

Átfedést az események között Porkoláb Imre, a Honvédelmi Minisztérium védelmi innovációért felelős miniszteri biztosa, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI) ügyvezető igazgatója szolgáltatott, aki a konferencián két további szakértővel együtt fejtegette, hogy mi várhat a szervezetre, és Petri Bernadett-tel, a Magyar Fejlesztési Promóciós Iroda (MFOI Advisory) ügyvezető igazgatójának közreműködésével véleménycikkben is értékelte a jelen helyzetet.

– felelte Porkoláb, amikor a Brain Bar programjában nekiszegezték a kérdést, hogy a középtávoli jövőben is létezik-e majd a szövetség. A kérdéshez különböző dátumokat rendeltek, hogy például ha idén éppenséggel 74 éves a NATO, akkor vajon létezik-e majd 74 év múlva is, vagy ha csak a Magyarország 1999-es csatlakozása óta eltelt időszakot nézzük, akkor 24 év múlva, vagy ha az 1949-es alapítás után keresünk kerek évfordulót, akkor 2049-ben.

Mennyit költ katonai innovációra az Európai Unió?

Az optimista válaszopcióhoz csatlakozott a beszélgetés másik két résztvevője is, akik eltérő szereplőket képviseltek a nemzetközi hadi tudományokat, üzletet és politikát illetően. Barbara McQuiston, a NATO DIANA (Észak-atlanti Védelmi Innovációt Ösztönző Mechanizmus) igazgatósági tanácsának elnöke, illetve Patrick Schneider-Sikorsky, a NATO innovációs alapjának technológiai befektetője is úgy vélte, hogy van jövője az együttműködésnek a sok leküzdendő akadály dacára is.

„Igen, létezik majd a NATO, legalábbis nagyon remélem. Elkötelezettnek kell lenni a szervezet és egymás iránt!” – Barbara McQuiston így jelölte meg a legfőbb feladatot. Schneider-Sikorsky közben felhívta a figyelmet arra, hogy állandóan változó körülmények mellett kell működtetni a szervezetet, amelynek jelenleg 31 tagállama van – plusz Svédország vár a jóváhagyásra, például a magyar Országgyűléstől –, nyilván eltérő színezetű kormányokkal, amelyek természetesen cserélődnek is. Kitért arra is, hogy 

azaz nagyok a perspektívák – erről tette említést Porkoláb Imre és Petri Bernadett közös dolgozata is.

Ebben részletesen kifejtették, hogy az európai nemzetek keresik a módját, hogy növeljék a védelmi képességeiket és infrastruktúrájukat, e törekvésnek fajsúlyos részét képezi a kutatás-fejlesztés. Ehhez pedig nemcsak a NATO Innovációs Alapja nyújt segítséget, hanem az Európai Unió Védelmi Alapja is, amelyet az Európai Bizottság hozott lére, és a 2021 és 2027 közti EU-s költségvetési időszakban 7,95 milliárd eurós (3,1 ezermilliárd forint) költségvetéssel rendelkezik. A két alap kihasználásával pedig a magyar innováció előtt is nyílnak távlatok.

– tette hozzá Porkoláb. Emlékeztetett: a fegyverek kutatása és fejlesztése, a távvezérelt és önvezető járművek fejlesztése, a robotikai és biotechnológiai kutatások, valamint az anyagvizsgálati és -tesztelő munka során nyert tapasztalatok a humánegészségügyben és a környezetvédelemben is felhasználhatók lehetnek. 

Miben ért egyet Brüsszel és Budapest?

A kettős felhasználású projekteknek közvetlen gazdasági hatásuk van, miközben erősítik az infrastruktúránkat, hozzájárulnak a magas technológiájú export növekedéséhez, elősegítve a diverzifikációt, a technológiai fejlesztéseket és a magas hozzáadott értékű munkahelyek teremtését. Porkoláb Imre és Petri Bernadett a közös cikkükben kifejtették, hogy szerintük 

A VIKI feladata pedig éppen abban áll, hogy feltérképezze a hazai innovációs ökoszisztémát, beleértve kis-, közepes- és nagyvállalatokat, továbbá kutatóintézeteket is. Ehhez az Európai Védelmi Alap vonatkozásában az MFOI Advisory nyújt segítséget, amely a Miniszterelnökség háttérintézményeként működik Navracsics Tibor, az EU-s források felhasználásáért is felelős területfejlesztési miniszter irányítása alatt.

„A mai gyorsan változó geopolitikai környezetben a védelmi innovációkhoz nyújtott pénzügyi támogatás növekvő fontosságú a stratégiai előrelátás és kollektív ellenálló képesség szempontjából. A védelmi innovációk támogatása a béke és stabilitás megőrzésének leghatékonyabb formája” – szól az összegzés.