A koronavírus-járvány évei alatt az utazási korlátozások miatt a turizmus jelentősen visszaesett, azonban az utazási kedv azóta szinte már ugyanolyan mértékben tombol, mint a pandémia előtt. Sőt,
egyes népszerű turisztikai célpontokat már a túlturizmus veszélye fenyeget.
Bár a vendéglátóhelyek, az utazási irodák és a légi társaságok számára örömteli a megnövekedett forgalom és a megnövekedett bevétel is, a helyi lakosok mindennapjaiban gyakran ennek árnyoldala is visszaköszön, többek között az ezzel járó nagyobb szemétmennyiség és magasabb zajszint formájában. Ráadásul a környezetre is több káros hatása van a túlhasználatnak, az épített infrastruktúra és a világörökségi helyszínek amortizációja is gyorsabb emiatt.
Ezek a folyamatok a világ számos pontján lépésre kényszerítik az országokat vagy akár egyes városokat. Egyre több helyen vezetik be vagy emelik meg az idegenforgalmi adót, de más ötletekkel is próbálják megfékezni a turistaáradatot.
Ez az fogyasztáson alapuló adónem már sok helyen létezik, legtöbbször elsőre észre sem vehető módon, mivel a repülőjegyekbe vagy épp a szállodai díjakba van beépítve. Azonban olyan is előfordul, hogy egy-egy területre történő belépéskor kell fizetni. Ezeket gyűjtötte csokorba az Euronews Travel cikke.
A legnagyobb katalán város Európa egyik legnépszerűbb turisztikai destinációja. A Barcelonába látogatóknak 2012 óta kell megfizetniük a regionális idegenforgalmi adót, ami magában foglal egy extra, a város egészére vonatkozó pótdíjat is. Ezt a hatóságok április elsejétől emelték meg 2,75 euróra, azonban már arról is megszületett a döntés, hogy 2024. április elsejétől 3,25 euró lesz az összeg. Az adónem a hivatalos turistaszállásokon megszálló látogatókra vonatkozik.
A városi tanács tájékoztatás alapján a bevételt a város infrastruktúrájának finanszírozására fordítják, ami alatt az utak, a buszjáratok és a mozgólépcsők fejlesztését értik.
Nem Barcelona az egyetlen spanyol város, amely meglépte ezt. A szintén tengerparton fekvő Valencia is bejelentette, hogy idegenforgalmi adót vezet be a régió valamennyi szálláshelyén (szállodák, hosztelek, apartmanok és kempingek) megszálló turistákra.
A látogatóknak éjszakánként 50 cent és 2 euró közötti összeget kell majd fizetniük, a választott szálláshely típusától függően, azonban legfeljebb hét éjszakára. A hatóságok szerint a 2024-ben életbe lépő adóból befolyt összeget a régió turisztikai ágazatának fenntartható fejlesztésére fordítják majd.
Az Ibériai-félsziget másik országában, Portugáliában is dübörög az idegenforgalom. A turisták körében népszerű halászváros Olhao kétféle összeget határozott meg. Április és október között éjszakánként 2 eurót számít fel a látogatóknak, november és március között azonban csupán 1 euró ez az összeg. Az adó nem vonatkozik a 16 év alatti gyermekekre, és utazásonként 10 euróban maximálták az összegét.
Az algarvei város indoklásában az adó kivetésére azért van szükség, hogy az emiatt kapott pluszbevételt a tisztaságának és a biztonságának a javítására fordíthassák. A régió több települése már korábban bevezette ezt: Faro éjszakánként 1,5 eurót kér március és október között (legfeljebb 7 éjszakáig), Vila Real de Santo António 1 eurót szed naponta, hét napon át.
Olaszországban nem szokatlan, hogy egy-egy városba belépéskor fizetni kell a nagy turistabuszoknak. Hasonló lépésre szánja el magát Velence is, amely 2024-től elkezd díjat szedni az egy napra a városba látogató turistáktól.
A díjbeszedés ötlete 2019-ben merült fel először, de akkor a koronavírus-járvány miatt nem vezették be, később pedig technikai okokból halasztották el. A tömegturizmus már régóta problémát okoz a lagúnák városában.
A város tervei szerint az ebből származó bevételeket a lakókat segítő szolgáltatásokra fordítják majd, többek között a karbantartásra, a közterületek takarítására, valamint a megélhetési költségeik csökkentésére. Ugyanakkor sok olasz város nem az egynapos turistákat, hanem a szállóvendégeket adóztatja. A fővárosban, Rómában a szoba típusától függően éjszakánként 3 és 7 euró között mozog ennek a díja, azonban vannak olyan kisebb városok is, ahol ennél is magasabb az összeg.
Nemcsak egyes városok vagy országok döntenek a turisták megsarcolása mellett. Az Európai Unióban 2024-től bevezetésre kerülő szabályok szerint a nem európai uniós állampolgároknak (így többek között az amerikaiaknak, ausztráloknak és a briteknek is) 7 eurós vízumkérelmet kell majd kitölteniük a beutazáshoz. A 18 év alattiaknak és a 70 év felettieknek nem kell majd fizetniük.
A rendszert már korábban be akarták vezetni, az eredeti tervek szerint legkésőbb 2023. novemberéig. Azonban az EU be- és kilépési rendszerével (EES) történő összekötése a vártnál lassabban haladt, ezért a bevezetése is késik.
Az Amerikai Egyesült Államok szövetségi államaiban az idegenforgalmi adó mértéke is eltérő lehet. A legtöbb államban a szállást bérlő utazókra hoteladót vagy szállásadót vetnek ki, ezeket összefoglaló néven foglaltsági adónak is nevezik. Ezt a szálláson kell fizetni, legtöbbször be van építve az árba. Az adó mértéke eltérő, de a legmélyebben Houstonban kell a zsebünkbe nyúlni, mivel a szállodai díj 17 százaléka idegenforgalmi adó.
Ezek az országok kérik a legtöbbet az útlevélértKiderült, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet országai közül hol kell a legtöbbet és a legkevesebbet fizetni az útlevélért és a vízumért. Az előbbit a legborsosabb áron Ausztrália, az utóbbit pedig az Egyesült Államok adja. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.