Kemény csapás a háború az izraeli gazdaságnak
Az Izrael és a Hamász terrorszervezet közötti háború ára már keddig elérte a 27 milliárd sékelt a Bank Hapoalim első becslése szerint. (Egy sékel 92,3 forint.)
Fotó: AFP
A pénzintézet a számításkor egyrészt figyelembe vette az ország eddigi egyik legnagyobb mozgósításának költségeit – háromszázezer tartalékost hívtak be, aki emiatt otthagyta a munkahelyét. (Ennél több embert, 400 ezer tartalékost csak az 1973-as jom kippuri háború idején mozgósítottak – emlékeztetett a Times of Israel.) Emellett megbecsülték az infrastruktúra helyreállításának, a lerombolt épületek és a hadsereg részleges újjáépítésének, valamint a rokkanttá vált katonák rehabilitálásának és az elesett katonák családjának nyújtott támogatás költségeit is.
„Jelen pillanatban nagyon nehéz megmondani, hogyan fog alakulni a háború, mennyi időre hívják be a tartalékosokat. A pillanatnyi, nagyon durva becslés alapján feltételezhető, hogy a jelenlegi háború költségei a GDP legalább 1,5 százalékát teszik ki, és a költségvetési hiány legalább 1,5 százalékra növekszik a következő évben” – összegezte Modi Safrir, a Bank Hapoalim vezető stratégája.
Fotó: AFP
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint az izraeli GDP az idén 564 milliárd dollárra nőtt, amivel a világ 13. legnagyobb gazdasága. A hivatalos adatok szerint a költségvetési hiány a GDP 1,3 százalékára, 23,1 milliárd sékelre emelkedett a június végével zárult 12 hónapban – a kormány által eredetileg tervezett 1,1 százalék helyett.
A mostani háború árát a Hapoalim Bank nagyrészt az eddigi konfliktusok alapján számította ki. A második libanoni háború 2006-ban 34 napig tartott, és 9,4 milliárd sékelbe került. Az utolsó konfliktus a Hamásszal 2008–2009-ben, amikor az izraeli hadsereg be is hatolt a Gázai övezetbe, 3,3 milliárd sékelbe.
Fotó: AFP
A korábbi háborúk, például az utolsó Libanon elleni, a rakétatámadások miatt megbénították az izraeli gazdaság egy részét, de nem tartottak elég sokáig ahhoz, hogy az egészet megbénítsák.
Miután a tartalékosok visszatértek a munkába, a gazdaság viszonylag gyorsan talpra állt.
Safrir szerint a korábbi tapasztalatok alapján a háború gazdaságra gyakorolt hatása elsősorban a lakossági fogyasztásban és a turizmusban jelentkezik majd, az eddigieknél nagyobb mértékben okoz azonban közvetlen károkat a nagyarányú mozgósítás miatt, valamint azért, mert várhatóan hosszú hetekig eltart majd. Intervencióra kényszerült az izraeli jegybank is, hozzányúl a dollártartalékaihoz a sékel stabilitása érdekében, a hazai deviza azonban ennek ellenére tovább gyengült.
Fotó: AFP
Az IMF legfrissebb prognózisában figyelmeztetett, hogy a világgazdaság egészében új bizonytalanságokat okoz a háború, elsősorban az olajárakra lehet hatással. Pierre-Olivier Gourinchas, az IMF vezető közgazdásza szerint egyelőre túl korai megbecsülni a konfliktus hatását a világgazdasági növekedésre, de hangsúlyozta, hogy a szervezet szoros figyelemmel követi a fejleményeket, és az olaj ára 4 százalékkal emelkedett pár nap alatt.
A gondokat tetézi, hogy bár az izraeli gazdaság erős, a növekedés lassul. A vitatott igazságügyi reform és a széles körű tiltakozások az év eleje óta az ország fő növekedési motorjának számító csúcstechnológiai ágazatba irányuló beruházások lassulásához és a sékel árfolyamának gyengüléséhez vezettek. Izraelben is magasak kamatok és infláció, ami a világgazdasági folyamatokkal együtt tovább rontja a kilátásokat.
A háború kitörése előtt az Izraeli Bank arra számított, hogy a gazdaság 2023-ban és 2024-ben egyaránt 3 százalékkal fog bővülni a tavalyi több mint 6 százalékos növekedés után, de ez most erősen kérdésessé vált.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.