Kemény csapás a háború az izraeli gazdaságnak

Az Izrael és a Hamász terrorszervezet közötti háború ára már keddig elérte a 27 milliárd sékelt a Bank Hapoalim első becslése szerint. (Egy sékel 92,3 forint.)

A pénzintézet a számításkor egyrészt figyelembe vette az ország eddigi egyik legnagyobb mozgósításának költségeit – háromszázezer tartalékost hívtak be, aki emiatt otthagyta a munkahelyét. (Ennél több embert, 400 ezer tartalékost csak az 1973-as jom kippuri háború idején mozgósítottak – emlékeztetett a Times of Israel.) Emellett megbecsülték az infrastruktúra helyreállításának, a lerombolt épületek és a hadsereg részleges újjáépítésének, valamint a rokkanttá vált katonák rehabilitálásának és az elesett katonák családjának nyújtott támogatás költségeit is.

„Jelen pillanatban nagyon nehéz megmondani, hogyan fog alakulni a háború, mennyi időre hívják be a tartalékosokat. A pillanatnyi, nagyon durva becslés alapján feltételezhető, hogy a jelenlegi háború költségei a GDP legalább 1,5 százalékát teszik ki, és a költségvetési hiány legalább 1,5 százalékra növekszik a következő évben” – összegezte Modi Safrir, a Bank Hapoalim vezető stratégája.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint az izraeli GDP az idén 564 milliárd dollárra nőtt, amivel a világ 13. legnagyobb gazdasága. A hivatalos adatok szerint a költségvetési hiány a GDP 1,3 százalékára, 23,1 milliárd sékelre emelkedett a június végével zárult 12 hónapban – a kormány által eredetileg tervezett 1,1 százalék helyett.

A mostani háború árát a Hapoalim Bank nagyrészt az eddigi konfliktusok alapján számította ki. A második libanoni háború 2006-ban 34 napig tartott, és 9,4 milliárd sékelbe került. Az utolsó konfliktus a Hamásszal 2008–2009-ben, amikor az izraeli hadsereg be is hatolt a Gázai övezetbe, 3,3 milliárd sékelbe.

A korábbi háborúk, például az utolsó Libanon elleni, a rakétatámadások miatt megbénították az izraeli gazdaság egy részét, de nem tartottak elég sokáig ahhoz, hogy az egészet megbénítsák. 

Safrir szerint a korábbi tapasztalatok alapján a háború gazdaságra gyakorolt hatása elsősorban a lakossági fogyasztásban és a turizmusban jelentkezik majd, az eddigieknél nagyobb mértékben okoz azonban közvetlen károkat a nagyarányú mozgósítás miatt, valamint azért, mert várhatóan hosszú hetekig eltart majd. Intervencióra kényszerült az izraeli jegybank is, hozzányúl a dollártartalékaihoz a sékel stabilitása érdekében, a hazai deviza azonban ennek ellenére tovább gyengült.

Az IMF legfrissebb prognózisában figyelmeztetett, hogy a világgazdaság egészében új bizonytalanságokat okoz a háború, elsősorban az olajárakra lehet hatással. Pierre-Olivier Gourinchas, az IMF vezető közgazdásza szerint egyelőre túl korai megbecsülni a konfliktus hatását a világgazdasági növekedésre, de hangsúlyozta, hogy a szervezet szoros figyelemmel követi a fejleményeket, és az olaj ára 4 százalékkal emelkedett pár nap alatt.

A gondokat tetézi, hogy bár az izraeli gazdaság erős, a növekedés lassul. A vitatott igazságügyi reform és a széles körű tiltakozások az év eleje óta az ország fő növekedési motorjának számító csúcstechnológiai ágazatba irányuló beruházások lassulásához és a sékel árfolyamának gyengüléséhez vezettek. Izraelben is magasak kamatok és infláció, ami a világgazdasági folyamatokkal együtt tovább rontja a kilátásokat.

A háború kitörése előtt az Izraeli Bank arra számított, hogy a gazdaság 2023-ban és 2024-ben egyaránt 3 százalékkal fog bővülni a tavalyi több mint 6 százalékos növekedés után, de ez most erősen kérdésessé vált.