Megszűnt Kína germánium- és galliumexportja

Alig egy hónappal azután, hogy Peking bejelentette, korlátozza a félvezetők gyártásához nélkülözhetetlen germánium és gallium exportját, augusztusban ténylegesen a nullára csökkent a kínai kivitel – írja a CNN. 

A nyári exportkorlátozásra azt követően került sor, hogy az Egyesült Államok, Európa és Japán blokkolta a csipek és csipgyártó berendezések értékesítését Kínának, hogy megakadályozza az ország hozzáférését a katonai felhasználásra alkalmas kulcsfontosságú technológiákhoz. Peking ugyanakkor azt állítja, szeptemberben már kiadott néhány exportengedélyt.

– mondta Xiaomeng Lu, az Eurasia Group igazgatója.

Gigaberuházást igényelne az alternatív termelőkapacitás kiépítése

Kína szinte monopóliumot élvez a két elem gyártásában. 

Noha az Egyesült Államok és szövetségesei elvileg alternatív utakat is kereshetnek, a két elem feldolgozására szolgáló független ellátási lánc kiépítése több mint 20 milliárd dolláros beruházást igényelne, és amellett éveket venne igénybe – vélte Marina Zhang, a Sydneyi Műszaki Egyetem docense.

– folytatta Zhang.

A két elem éves globális kereskedelmi forgalma ugyan csupán néhány százmillió dollárt tesz ki évente, de mindkettő kritikus fontosságú a félvezető-, védelmi, elektromosautó- és kommunikációs iparágak ellátási láncai számára, amelyek viszont egyenként több százmilliárd dolláros értéket képviselnek.

Hogyan monopolizálta a két elem gyártását Kína?

A gallium puha, ezüstös színű, és késsel könnyen vágható fém. Általában olyan vegyületek előállítására használják, amelyekből a mobiltelefonokba és a műholdas kommunikációs eszközökbe gyártanak csipeket. Ezzel szemben a germánium kemény, szürkésfehér és törékeny félfém, azaz metalloid, amelyet fényt és elektronikus adatokat továbbítani képes optikai szálak gyártására vetnek be.

Önmagában egyik sem fordul elő a természetben. Általában az alumínium, cink és réz bányászatának melléktermékeként keletkeznek.

– állítja Ewa Manthey, az ING árupiaci stratégája.

Kína azért tett szert domináns szerepre a két fém előállításában, mert képes volt tudatosan olyan alacsonyra szorítani az előállítási költségeket, hogy ezzel máshol nem tudták felvenni a versenyt – teszi hozzá.

A washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja által összeállított adatok szerint 

Az agytröszt elemzői szerint Kína az alumíniumiparban szerzett vezető pozícióját használta fel a galliumtermelés felpörgetésére, mivel kötelezte alumíniumtermelőit, hogy hozzák létre a gallium kitermeléséhez szükséges kapacitást.

A kínai termelés fellendülésével párhuzamosan 2013 és 2016 között Kazahsztán, Magyarország és Németország is beszüntette a gallium előállítását, habár Németország 2021-ben bejelentette, hogy az emelkedő árakra tekintettel újraindítja a gyártást.

Mi lesz a világgazdasággal?

Jellemző adat, hogy Oroszország, Japán és Dél-Korea 2022-ben együttesen a globális galliumkészlet 1,8 százalékát termelte. A germánium esetében kedvezőbb a helyzet, hiszen a kanadai Teck Resources a világ egyik legnagyobb termelője, az amerikai Indium Corporation pedig a germániumvegyületek és -ötvözetek világelső gyártója. A szintén kanadai 5NPlus és a belga Umicore pedig mindkét elemet előállítja.

Összességében azonban a kínai termelést helyettesítő kapacitások kiépítése rendkívül költséges és időigényes lenne – erősítette meg Chris Mille gazdaságtörténész, a Chip War című könyv szerzője is a CNN-nek.

Hosszabb távon azonban a piac alkalmazkodik a helyzethez, főleg, ha az árak még feljebb mennek, amire van esély, hiszen a gallium ára kedden 269 dollár volt tonnánként, ami több mint 17 százalékos emelkedés június 1-jéhez képest. A germánium ezalatt mintegy 3 százalékkal drágult.

Egyrészt néhány globális bányavállalat már jelezte, hogy beszállna az üzletbe, kerül, amibe kerül, másrészt mindkét fém helyettesíthető, ha kisebb hatékonysággal is. Végül az Egyesült Államokban programot hirdettek a két elem kinyerésére a használt eszközökből is.