Nagyobb szavazati jogot adna Kínának az IMF vezére

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója olyan reformokat tart szükségesnek, amelyek nagyobb szavazati jogot biztosítanának Pekingnek az intézményben, mivel szerinte Kína támogatása nélkül más fejlődő országok is elveszítenék a bizalmukat az alapban – írta a Financial Times.

Krisztalina Georgieva bolgár közgazdász, 2019 óta vezeti az IMF-et, és átfogó reformokat sürget, amelyek célja, hogy az intézmény működése tükrözni tudja a világgazdaságban az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változásokat, méltó helyet adva a feltörekvő piacoknak. Ezek közül a legfontosabbnak Kína felemelését tartja, amely a mérete ellenére még mindig háttérbe van szorítva a valutaalapban.

– figyelmeztetett Georgieva, aki a valutaalap hatékony működésében kulcsfontosságúnak tartja a realitásokat tükröző szavazati jogokat.

Hagyományosan minden IMF-tagországnak van egy úgynevezett kvótája, amely a világgazdaságban elfoglalt pozícióján alapul, és amely meghatározza az anyagi befizetését, a szavazatának súlyát, valamint a vészhelyzeti finanszírozáshoz való hozzáférését.

Jelenleg Kína kvótája kisebb, mint Japáné. Az IMF-ben az Egyesült Államoknak van a legnagyobb súlya, 17 százalékos részesedéssel, ami vétójogot biztosít számára a 85 százalékos támogatottságot igénylő kvótadöntéseknél – az alap vezetője szerint ezeket az erőviszonyokat át kell alakítani.

Az IMF kormányzótanácsa általában ötévente szokta felülvizsgálni a kvótákat, és legutóbb 2010-ben állapodott meg változtatásokról. Azóta Kína gazdasága jelentősen nőtt, és a nemzetközi politikában is egyre aktívabb szerepet vállal.

– mondta az IMF-vezér. Georgieva indítványaival párhuzamosan az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy a washingtoni székhelyű multilaterális intézményekben erősítse a fejlődő és feltörekvő országok pozícióját, hogy növelje a nyugati befolyást az orosz és kínai programokkal szemben.

Georgieva azonban inkább arra törekszik, hogy növelje az intézmény erőforrásait, hogy világszerte kezelni tudja a gazdasági problémákat – ehhez pedig szerinte nagy szükség lesz a kínai tőkére.

Az IMF vezérigazgatója hosszú ideje Kína legnagyobb pártfogója, véleményének pedig már a Világbank ideiglenes elnökeként is hangot adott. Kínának a valutaalapban betöltött kvótája valóban nem tükrözi gazdaságának méretét, és kétségtelen, hogy a megerősített támogatásával az IMF hatékonyabban tudna segítséget nyújtani a bajbajutott országoknak.

2021-ben egy független vizsgálat megállapította: Georgieva 2019-ben arra utasította a Világbank munkatársait, hogy az intézmény évente megjelenő Doing Business jelentésében javítsák fel az adatokat, hogy Kína kedvezőbb helyet foglaljon el a rangsorban. Ennek ellenére az IMF igazgatótanácsa bizalmat szavazott a bolgár közgazdásznak, mivel szerintük a vizsgálat „nem bizonyította kétséget kizáróan”, hogy ő is aktívan részt vett az adathamisításban.

A botrány miatt a Világbank leállt a Doing Business jelentések készítésével, pedig ezek éveken át fontos eszközök voltak a fejlődő országok számára, hogy külföldi befektetéseket vonzzanak be a piacukra.

Az Egyesült Államok tisztviselői jelezték, hogy nyitva hagyták az ajtót Kína kvótájának növelésére a jövőben, azonban most minden olyan indítványt meg fognak vétózni, amely bármilyen módon kiterjesztené Peking szavazati jogát.

Georgieva és az IMF munkáját is egyre többen kritizálják az olyan csőd szélén álló országok felügyelete miatt, mint Argentína és Pakisztán, amelyeken a valutaalap programjai egyre kevésbé tudnak segíteni.