Törésvonalak szabdalják Európa egységes külpolitikáját – alapvető kérdésekben sincs egység Brüsszelben

Nemcsak a külpolitikában van feszültség, a blokkon belül is nagy különbség  van a tagállamok kormányai között. Ezen a benyomáson nem enyhített Charles Michel, az Európai Tanács elnökének, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetőjének múlt heti, washingtoni látogatása sem. Az európai politika vezetői nagy tervekkel utaztak el az amerikai elnökhöz, de megállapodások helyett mindössze mosolygós képek készültek a vezetőkről.

Új próbatétel érkezik, keletről

Minden eddiginél nagyobb próbatételnek bizonyul a közel-keleti háború. A szomorú helyzetet felhasználhatná az EU arra, hogy új, egységes külpolitikai fellépéssel építse-erősítse saját pozícióit. Eddig azonban ez nem történt meg, 

– írták le a helyzetet frappánsan a Bloomberg brüsszeli informátorai. Hozzátették azt is, hogy „így az unió tántorog egy olyan időszakban, amikor egy irányba kellene menetelni, és igazi válaszokat adni az egyre sokasodó külső konfliktusokra.”

– legalábbis erre lehet következtetni az Egyesült Államokban történtekből. Joe Biden elnökkel ugyanis külön-külön találkozott Charles Michel és von der Leyen. A széthúzásra utal az is, hogy a héten a bizottság elnöke úgy szervez csúcstalálkozót, hogy nem hívta meg „kollégáját”, az Európai Tanács elnökét.

Ursula bástyái

Von der Leyen, 2019-ben, hivatalba lépése előtt azt mondta, hogy egy „geopolitikai irányultságú” bizottságot épít, amelyik nem hagyja szó nélkül az Egyesült Államok és Kína világpolitikai ambícióit. A 2024-es európai parlamenti választások előtt nagyjából fél évvel Brüsszelben kevesen állítanák azt, hogy üres szavaknak bizonyultak ezek az ambíciók. Ugyanakkor magabiztossága is frusztrálta kollégáit, akik úgy érezték, hogy a nagy politikai kérdések elragadják a bizottság vezetőjét. 

Leyen szövetségesei azzal érvelnek, hogy vezető stílusa megadja az egész EU geopolitikai lendületét, Emmanuel Macron elnökkel együtt ő a blokk „arcaként” lép fel, ami építi az unió külpolitikáját.

A bizottság elnökének támogatói szerint az erkölcs diadala volt, hogy Ukrajna megtámadásakor Leyen az uniót határozott szankciók elfogadására „kényszerítette”, pontosan akkor, amikor nagy, hangadó országok nem léptek fel ennyire határozottan.

Az Egyesült Államokkal ápolt szoros kapcsolata első ránézésre ugyan meghozta gyümölcsét, ám 

Izrael lehet a mérleg nyelve 

Október 7-én, amikor támadás érte Izraelt, Leyen gyorsan cselekedett. Feltétlen támogatásáról biztosította az országot, és elítélte a Hamász által elkövetett támadást. Nem is Leyen gondolataival volt a probléma, hanem azzal, hogy az EU korábban már kidolgozott egy közös álláspontot, amelyet a blokk vezető diplomatájának, Josep Borellnek kellett volna kommunikálnia. A bizottság vezetője így nemcsak kollégáéival, hanem a tagállami vezetők egy részével is konfliktusba került, ugyanis azzal vádolták, hogy nem hangsúlyozta eléggé a gázai humanitárius helyzetet.

Emellett sok vezetőnek az sem tetszett, hogy Von der Leyen ellátogatott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökhöz. Az út után a tagállamok sorra adták ki közleményeiket álláspontjuk tisztázására, és az Európai Tanács rendkívüli ülését is összehívták. Diplomáciai források szerint azért, hogy Leyen kezdeti reakciója után mihamarabb helyreállítsák a blokk, és az arab országok viszonyát, illetve eloltsák a fundamentalista körökben fellobbant lángokat.

Az is tény, hogy az izraeli háború azonnal kidomborította a tagállamok közötti megosztottságot: míg 

A jövő évi  európai parlamenti választások után továbbra is Von der Leyent jelölték a bizottság elnöki posztjára, de néhány diplomata azonban a Bloombergnek jelezte, hogy a közelmúlt történései befolyásolhatták esélyeit. Az izraeli háború körüli kommunikációs fiaskó jól mutatja Leyen változását – tették hozzá.