Biden és Hszi Csin-ping: történelmi találkozó kérdőjelekkel

Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai kollégája gondosan megkoreografált, várva várt találkozója az Ázsiai–Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés csúcstalálkozójának margóján szerdán kezdődik a San Franciscótól délre fekvő Filoli birtokon.

A 16 hektárnyi buja, őszi kertek között zajló találkozó szédítő napirendet tartalmaz, a világ két legnagyobb hatalommal rendelkező embere megpróbálja helyrehozni a gazdasági verseny, valamint a katonai és diplomáciai feszültségek által súlyosan megterhelt viszonyt.

A világ urai

A vezetők várhatóan megvitatják az Egyesült Államok kérését a katonai kommunikáció újraindítására a csendes-óceáni térségben – elkerülendő a konfrontációt, valamint a fentanilgyártó és -terjesztő hálózatok felszámolására irányuló erőfeszítéseket. Napirenden van a mesterséges intelligencia kérdése, Tajvan helyzete, valamint az orosz–ukrán és az izraeli háború is. Ez utóbbival kapcsolatban az USA erőfeszítéseket fog tenni, hogy Kína gyakoroljon nyomást Iránra a háború eszkalációjának megakadályozása érdekében. A kínai delegáció várhatóan törekszik az amerikai importkorlátozások és vámok enyhítésére is. 

A találkozó várhatóan nagyjából ugyanazt a koreográfiát követi, mint az előző, 2022 novemberében az indonéziai Balin tartott csúcstalálkozó. A kézfogásos üdvözlés után Biden és Hszi közeli tanácsadóik kíséretében tart egy megbeszélést. Egy szünetet követően egy nagyobb csoport gyűlik össze további tárgyalásokra, a találkozó teljes időtartama várhatóan több órára nyúlik.

Koreográfia

A tárgyalások befejezése után Biden várhatóan sajtótájékoztatót tart, míg Hszi visszatér San Franciscóba, ahol amerikai felső vezetőkkel vacsorázik. A csúcs előtt amerikai és kínai tisztviselők heteken át tárgyaltak a napirendről és az esemény felépítéséről – közölte John Kirby, a Fehér Ház szóvivője kedden. A Bloomberg által megkérdezett amerikai diplomáciai források szerint 

A koreográfia része volt, hogy Hszit az év elején Kínában tárgyaló Janet Yellen pénzügyminiszter fogadta a repülőtéren. A Santa Cruz-hegységgel szemben fekvő Filoli kiválasztása pedig a Hszi és Barack Obama korábbi elnök között a Palm Springs melletti Sunnylandsben tartott informális találkozókat idézi, ahol a páros szó szerint és átvitt értelemben is felhajtotta ingujját a többnapos megbeszéléseken.

A találkozót megelőzően Biden elmondta, hogy céljai között szerepel Kína küszködő gazdaságának segítése, feltéve, hogy a növekedés nem megy az amerikai szellemi tulajdon rovására. A Bloomberg értesülései szerint Washington egyelőre nem tervezi, hogy enyhíti az importvámokat és feloldja a Kínával szemben bevezetett szankciókat annak ellenére, hogy Peking részéről nagyon erős lesz az erre irányuló nyomás.

Kína gazdasági növekedésével kapcsolatban erős kérdőjelek vetődnek fel, ez is magyarázza azt, hogy a lelőtt kínai kémballonok és Nancy Pelosi rosszul elsült tajvani látogatása ellenére hajlandó volt az Egyesült Államokba utazni és tárgyalóasztalhoz ülni az amerikai elnökkel.

Bidennek a lét a tét

A Bloomberg jegybanki adatokon alapuló számításai szerint a külföldi kézben lévő kínai részvény- és kötvényállomány a 2021. decemberi csúcsról idén június végéig mintegy 1,37 billió jüannal (188 milliárd dollárral), 17 százalékkal csökkent, vagyis nagyon jelentős tőkekiáramlás következett be. A csúcsot követően Peking bízhat abban, hogy az együttműködési szándék megmutatása javíthatja a kínai vállalatok és háztartások bizalmát, erősítheti a fogyasztói keresletet és a befektetői bizalmat.

Ugyanakkor Bidennek roppant óvatos stratégiát kell követnie, hiszen jövőre elnökválasztás lesz az Egyesült Államokban, s biztosra vehető, hogy

A Bloomberg News/Morning Consult e havi közvélemény-kutatása szerint az ingadozó, nem egyértelműen demokrata vagy republikánus elkötelezettségű államokban a szavazók 46 százaléka bízik Donald Trump korábbi Kína-stratégiájában, Bidenében viszont csupán 34 százalék.