A külföldi befektetők az év nagy részében nagyon óvatosan viszonyultak Kínához, de az elmúlt hónapban közzétett adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a kockázatcsökkentési stratégiák milyen negatív hatást gyakorolnak a világ második legnagyobb gazdaságára.
A gazdasági aktivitási felmérések szerint a feldolgozóipar októberben váratlanul visszaesett, az export továbbra is szenved. Tegnap közzétett adatok szerint július–szeptemberben pedig egyenesen kiáramlást mutattak ki a közvetlen külföldi működő tőkében.
Az új adatok arra utalnak, hogy a külföldi cégek nemcsak a nyereség újrabefektetésétől vonakodnak, hanem a meglévő befektetéseket is eladják, és hazaviszik a tőkéjüket
– idézi a Reuters Nicholas Lardyt, a Peterson Institute for International Economics vezető kutatóját. Ez a tendencia tovább gyengítheti a jüant, és csökkentheti Kína gazdasági növekedési potenciálját – tette hozzá a közgazdász.
A vállalkozások régóta aggódnak a geopolitikai feszültségek, a szigorodó állami szabályozás és az állami tulajdonú vállalatoknak kedvező versenyfeltételek miatt.
De a kínai nyitás óta eltelt négy évtizedben először fordult elő, hogy a vállalatvezetők az ázsiai óriás hosszú távú növekedési kilátásai miatt is aggódnak.
Az amerikai Conference Board nevű agytröszt múlt héten közzétett felmérése azt mutatja, hogy a válaszadó vezérigazgatók több mint kétharmada szerint a kínai kereslet nem tért vissza a koronavírus-járvány előtti szintre, 40 százalékuk pedig a következő hat hónapban az országban történő tőkeberuházások csökkenésére számít, és hasonló arányban számolnak munkahelyek leépítésével.
Peking az aggodalmak ellenére – hivatalból – optimista, jövőre a gazdaság 5 százalékos növekedését tűzte ki célul, 2025-re pedig a duplájára kívánják növelni a nominális GDP-t. Nagyon úgy néz ki azonban, hogy ezt jobbára saját erőből kell elérnie a Mennyei Birodalomnak. Hiába hangoztatja Hszi Csin-ping elnök és Li Csiang miniszterelnök Kína nyitottságát, a befektetők azt látják, hogy a kémkedés elleni törvény kiterjesztése, a tanácsadó és átvilágítócégeknél végrehajtott razziák megnehezítik az üzletmenetet Kínában.
Az Ázsiára fókuszáló kockázatitőke-befektetési alapok a Preqin adatszolgáltató gyűjtése szerint még pluszban voltak november végén, viszont a felvásárlási alapok az idén egyáltalán nem tudtak tőkét gyűjteni, holott tavaly 210, 2019-ben, a pandémia előtt pedig 13,2 milliárd dollárt kalapoztak össze. (A felvásárlási alapok, „buyout funds” abból a célból gyűjtenek tőkét, hogy többségi részesedést vásároljanak más vállalatokban, majd átalakítva a céget haszonnal szálljanak ki belőle.)
A Primavera Capital alapítója, Fred Hu a növekvő makrogazdasági bizonytalanságra, a „homályos tőkepiaci kilátásokra” és az olyan, gyorsan növekvő iparágakra, mint a technológia és az oktatás, szabályozásának szigorítására hivatkozik.
A technológiai cégeknek és a többi magánvállalatnak is képesnek kellene lennie arra, hogy finanszírozásuk kilégítésére a nyilvános piacokat vegyék igénybe. A jelenlegi feltételek így tetemes kárt okoznak a gazdaságnak
– fejtette ki.
A korábban Kínában aktív kockázati és felvásárlási alapok így Délkelet-Ázsiába, Ausztráliába és Európába irányítják a tőkéjüket.
A romló feltételek ellenére persze így is számos vállalkozás szeretne minél nagyobb falatot kiharapni az óriási kínai piacból. A McDonald’s például a múlt héten közölte, hogy megállapodást kötött a kínai üzletágában való részesedésének növeléséről.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.