Hiába a legdurvábban szankcionált ország, az orosz gazdaság él és virul

Miután Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát, az EU, az Egyesült Államok és számos más ország többkörös, mélyreható szankciókat léptetett életbe, ezek bővítése máig folyamatban van. Bár ez a fegyver súlyos csapást mért az orosz gazdaságra, úgy tűnik, hogy a Kreml sikeres védelmet épített fel a szankciós nyomás ellen, és még a brutális háború mellett is képes lehet a növekedésre.

Az Oroszország elleni szankciók eredeti célja, mint sok más ország esetében, a megfélemlítés volt. A modern, szorosan összekapcsolt világban, ahol a nemzetközi kereskedelem egymástól függővé teszi a gazdaságokat, a szankciók az érintett személyeken és vállalatokon keresztül katasztrofális károkat okozhat egy országnak, és veszélyesebbek lehetnek, mint bármiféle fizikai fegyver.

Oroszország vitathatatlanul tört az élre  

Az oroszok jóval megelőzik a második legszankcionáltabb országot, Iránt, amely ellen az Egyesült Államok és szövetségesei közel 4700 ilyen tilalmat vezettek be a hetvenes évek vége óta, amikor az ország élére egy iszlám fundamentalista kormány került, a forradalmárok pedig lerohanták az amerikai nagykövetséget. Azonban az évtizedek óta blokád alatt álló ország sem tört meg, a lista legtöbb szereplőjéhez hasonlóan, akik a gazdasági visszaesés ellenére talpon tudtak maradni.

Bár a szankciók kudarcai közismertek, ez nem jelenti azt, hogy az eszköz nem hatékony – sőt, a történelem során többször is sikeres volt a nagyhatalmak és kisebb országok kezében is. Az Egyesült Államok ráadásul ennek a technikának az egyik mestere, a múlt században India, Dél-Korea, Hollandia és egy tucat másik nemzet ellen sikeresen bevetette a fegyvert, rövid idő alatt komoly eredményeket ért el.

Oroszország azonban nem kényszerült térdre , az ukrajnai háború nem ért véget, a szankciók pedig látszólag többet ártottak a felhasználóiknak, mint a célpontnak: az európai energiaválság hatásait például máig érezni lehet, és a tél közeledtével annak keserű emlékei újra a felszínre törnek.

Hogyan hatottak a szankciók az orosz gazdaságra?

Közvetlenül az invázió után s még az első nemzetközi reakció előtt Oroszország nagyon közel került a teljes pénzügyi válsághoz. A rubel néhány nap alatt mintegy 30 százalékot zuhant, az emberek pedig sorban álltak a bankok előtt, hogy kimentsék a pénzüket. Az orosz jegybank válaszul 20 százalékra emelte az irányadó kamatlábat és korlátozta a betétkivonást és a tőkemozgást.

Ezek az intézkedések elegendők voltak ahhoz, hogy az orosz pénzügyi piacokon elfojtsák a kezdeti pánikot. A magasabb energiaárak és az alacsonyabb import új rekordra – 233 milliárd dollárra, a GDP 10,4 százalékára – emelte az ország folyó fizetési mérlegének többletét, ami szintén támogatta a rubel értékét.

A kezdeti árfolyam- és inflációs sokk csökkentette a lakosság életszínvonalát, a kiskereskedelmi forgalom volumene 2022 áprilisában 9,8 százalékkal esett vissza az előző évhez képest, és azóta sem igazán állt helyre. A szankciók pedig sok orosz embert megakadályoznak abban, hogy az uniós országokba utazzanak, amelyek a múltban népszerű úti célok voltak.

Az orosz export korlátozása számos ipari ágazatban a termelés visszaeséséhez – és egyes esetekben összeomlásához – vezetett. Például a háború előtt virágzó autóiparban, amely külföldi alkatrészekre és csúcstechnológiákra támaszkodott, a gyártás majdnem 90 százalékkal esett vissza, és azóta sem állt helyre.

Az Oroszországból behozott tengeri olajra vonatkozó árkorlátozás – az először 2022 decemberében bevezetett szankció – nagymértékben negatívan hatott az ország szövetségi adóbevételeire.

A szankció hatására az orosz költségvetésben is jelentős hiány alakult ki, amely a kormány módosításai nélkül idén akár a GDP 5 százalékát is elérheti – ez pedig katasztrofális lenne Vlagyimir Putyin számára. Minél tovább tart a háború és a szankciók, annál nehezebbé válik Oroszország költségvetési helyzete.

Egy ilyen méretű konfliktus megvívásához hatalmas pénzösszegekre van szükség, és a 2022-es orosz költségvetésében a források egyharmadát a hadseregre és a belbiztonságra fordították.

Hiába a Nyugat reménye, a szankciók ellenére az orosz gazdaság él és virul

A nyugati stratégia így véreztetné ki Oroszországot. A szankciók hatásainak elvben olyan szintre kell halmozódnia, amivel nem tud megküzdeni a kormány, és kénytelen lesz leállítani a háborút, hogy ne dőljön össze az ország. Az orosz gazdaság azonban a vártnál jobban alkalmazkodott az új, ellenséges világgazdasághoz, és állítólag még növekedni is képes lesz a közeljövőben. Az Európai Bizottság által a héten kiadott gazdasági előrejelzés szerint ráadásul a korábban várt visszaeséssel szemben az orosz gazdaság 2024-ben és 2025-ben az erős belső keresletnek köszönhetően évente közel 2 százalékkal fog növekedni.

Az EU következő, 12. szankciós csomagja olyan elemeket fog tartalmazni, mint a nehézipari eszközök exporttilalma, az olajársapka átalakítása vagy az orosz gyémántkereskedelem korlátozása – a legnagyobb lövések azonban már eldördültek, és egy kiegészítő akció valószínűleg nem tud további jelentős károkat okozni Oroszországnak. 

Amíg a Kreml olyan külső partnerekre tud támaszkodni, mint Irán és Észak-Korea, a szankciós fegyver nagy elszenvedői, valamint Kína és India, a nyugati gazdaságok legnagyobb riválisai, a különböző gazdasági fegyverek visszafelé fognak elsülni, és akár még az Európai Uniót is tönkretehetik.