késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Hiába a lelkes nyilatkozatok, Ukrajna nincs közelebb az EU-hoz
Noha újra felkapták az ukrán EU-csatlakozás témáját, van ennek egy kikerülhetetlen akadálya: a helyi kisebbségi törvény, aminek a legutóbbi módosításait is szétcincálta nemcsak a kárpátaljai közösség és a magyar kormányzat, hanem a Velencei Bizottság is – méghozzá változatos indoklással. Magyarul nem eszik olyan forrón a kását: ha betartják a korábbi bővítéskor alkalmazott szabályokat, Ukrajna még jó ideig nem lesz tagja a közösségnek.
Fotó: AFP
Ursula von der Leyen az Európai Bizottság (EB) elnöke tegnap közölte: a testület javasolja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával és Moldovával, továbbá Georgiának a tagjelöltség megadását. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök természetesen üdvözölte a bejelentést, amelyben Von der Leyen kiemelte, hogy Ukrajna:
- megreformálta az igazságszolgáltatási szerveket,
- javította a korrupciós nyomozás és ítéletek eredményeit,
- előrelépett az oligarchák befolyásának kezelésével.
Az MTI jelentése szerint Von der Leyen kifejtette, hogy a tárgyalásokat akkor kell hivatalosan megindítani Ukrajnával, ha Kijev teljesítette a korrupció elleni küzdelem fokozásával, az EU-s normáknak megfelelő lobbitevékenységről szóló törvény elfogadásával és a nemzeti kisebbségek védelmének megerősítésével kapcsolatos fennmaradó feltételeket.
Persze egy ilyen bejelentést és a valós EU-s belépést a korábban csatlakozó tagállamok folyamatai alapján nagyjából egy évtized választja el egymástól.
Ukrajna esetében pedig Von der Leyen felsorolásának utolsó tétele, a kisebbségeket érintő törvénycsomag önmagában is blokkoló tényező.
A Velencei Bizottság is elégedetlen a kisebbségi törvénnyel
Tudniillik egy ország csatlakozásához az aktuális EU-tagállamok egyhangú jóváhagyása szükséges, márpedig amíg az Ukrajna területén élő kisebbségek anyaországai nem elégedettek a kisebbségi szabályokkal, aligha szavaznának igennel a csatlakozásra – és nemcsak Magyarország érintett, hanem Bulgária, Románia, Szlovákia és Lengyelország is.
Ezért is furcsa, hogy Ukrajna mily csekély mértékben javítgat a vonatkozó szabályokon, amit az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve, a Velencei Bizottság (VB) a legutóbbi plenáris ülésén is szétszedett.
Fotó: Shutterstock
A dolgok állását elemző dolgozatában Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégia Kutatóintézetének megbízott intézetvezetője emlékeztetett, hogy a VB legutóbb októberben véleményezte a kisebbségi helyzetet, de hasonlóan tett júniusban is.
A VB többek között a nemzetközi kötelezettségekhez viszonyított összhangot vizsgálja, és nyáron megállapította:
bár a jogszabály több területen a nemzetközi kisebbségvédelmi standardoknak megfelelő garanciális szabályokat vezet be, továbbra sincs összhangban Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel.
A soron következő módosítások sem tették azonban maradéktalanul elégedetté, mert a múlt hónapban közölte „bár a törvénymódosítás több ponton végrehajtotta a VB korábbi ajánlásait, számos ponton csak részben vagy egyáltalán nem reagált a korábbi ajánlásokra, ekképpen a módosított jogszabály nem felel meg az Ukrajnát is terhelő, kisebbségek védelmére vonatkozó nemzetközi előírásoknak”.
Mik a legbajosabb tételek?
A kisebbségeket érintő törvénycsomag számos tételét gondolja problémásnak a bizottság, némelyik egészen szürreális.
Például a nemzeti kisebbség nyelvén rendezett kulturális eseményeken, amennyiben ilyen kérés érkezik a szervezőkhöz, szimultán tolmácsolás kötelező.
Első módosításként a kérés limitidejét megemelték 48-ról 72 órára, azt viszont nem részletezték, hány főtől számít ilyen rendezvénynek egy akármekkora gyűlés, ennek hiányában pedig gyakorlatilag ellehetetlenül az események szervezése. Második módosításként már meghatározták a létszámlimitet, de 10 főben, ami a VB értékelése szerint túl alacsony szám, és aránytalan terhet ró a szervezőkre.
Fotó: Nemes János/MTI
Egy másik szabály szerint „ahol hagyományosan nemzeti kisebbséghez tartozó személyek élnek, vagy ahol ezek a személyek a lakosság jelentős részét alkotják, lehetőség van kétnyelvű feliratok elhelyezésére”. Csak azt nem határozták meg a második módosításban sem, mely település minősül ilyennek vagy mi számít a lakosság jelentős részének.
Ráadásul a homályosan meghatározott településeken a nemzeti kisebbségi politikai szervezeteknek is kötelező a kampányüzeneteket ukrán nyelven is megjelentetni, ami a VB szerint ugyancsak aránytalan terhet jelent, ezáltal veszélyezteti a véleménynyilvánítás szabadságát.
Mindezek nyomán akadt ki Szijjártó Péter a friss EU-csatlakozós nyilatkozatokon.
Jelenleg értelmetlen a csatlakozásról beszélni
A külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajna belépésével az EU-n belülre kerülne a háború, továbbá kitért a kisebbségi helyzetre is, ami miatt nem tartja időszerűnek a csatlakozás témáját.
Mi, magyarok továbbra is elvárjuk, hogy Ukrajna visszaadja a kárpátaljai magyar közösségnek mindazokat a jogokat, amelyekkel 2015-ben már rendelkezett
– mondta Szijjártó Péter.
Hozzátette: a háború miatt a média- és a szólásszabadság sem érvényesül, a választásokat sem tartják meg, ezért abszurd lenne, ha ilyen körülmények közepette kellene az Európai Unió intézményeinek vagy tagállamainak állást foglalniuk arról, Ukrajnában a jogállamiság intézményei hogyan működnek. Ugyanebben a szellemben nyilatkozott másfél hónapja az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma is, amikor Ukrajna csatlakozási folyamatáról kérdeztük: „Az EU-tagságról beszélni a mostani háborús időkben értelmetlen, sokkal sürgetőbb kérdés az, hogy legyen vége a háborúnak, legyen mielőbbi tűzszünet és béke.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.