A kelet-közép-európai régió gazdasági növekedési kilátásai javultak, ezzel párhuzamosan folyatódik a dezinfláció – állapítja meg a Capital Economics (CE) elemzése. Az Erste közgazdászai hozzáteszik: a gyengélkedő német gazdaság különösen nagy kockázatot jelent.
A CE szerint az Európai Bizottság gazdasági hangulatindexe alapján számolt régiós mutató további javulásról számol be novemberben. A gazdasági aktivitás élénkül, ezzel párhuzamosan az infláció viszont csökken. A CE által vizsgált 10 régiós ország közül hétben javult a hangulat, kettőben csökkent, Lettországban stagnált. Ugyanakkor visszaesést tapasztaltak Csehországban, ahol a GDP a negyedik negyedévben így várhatóan stagnál az előző három hónapra kimutatott, negyedéves alapon számolt 0,3 százalékos visszaesést követően.
Lengyelországban és Magyarországon jelentősen javult a gazdasági aktivitás novemberben, folytatva ezzel az előző hónapok tendenciáit. A CE GDP-vel súlyozott gazdasági hangulatindexe novemberben így 17 havi csúcsra, 97,3 pontra szökött fel az egy hónappal korábbi 96,4 pontról. A szolgáltatási szektor gyengült valamelyest, viszont az ipari és a fogyasztói szegmensben javult a hangulat.
Az Erste elemzése szerint a régió kilábalása különösen nehéz külső körülmények közepette megy végbe. Az eurózóna gazdasága stagnál, a németek teljesítménye aggodalomra ad okot. Várakozásaik szerint a globális környezet sem kedvező, a kínai gazdasági növekedés például várhatóan 5 százalék alá süllyed.
A növekedés legfőbb motorjává így a belföldi fogyasztás válhat.
Ezt segíti az infláció csökkenésével párhuzamosan bekövetkező reálbér növekedés, valamint az is, hogy a jegybankok átváltottak kamatcsökkentési ciklusba. A fellendülést ugyanakkor gátolja, hogy a megélhetési költségek továbbra is magasak, jelentős a gazdasággal kapcsolatos bizonytalanság, továbbá pótolni kell az infláció által felzabált megtakarításokat.
A beruházások legfőbb hajtóereje az EU-tól érkező támogatás lehet, az összesen 724 milliárdos Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (Recovery and Resilience Funds, RSS ) – amelyet Brüsszel a járvány utáni fellendülés elősegítésére hozott létre –, várhatóan Lengyelország és Magyarország felé is megindulnak az utalások. A gyenge külső kereslet várhatóan visszafogja az export lendületét, ugyanakkor az erősödő belső fogyasztás növeli az importot.
Az infláció ugyan csökken, viszont a jegybanki céloknál jóval magasabb szinteken marad. Ennek hátterében részben a feszes munkaerőpiac által generált kereslet, részben a nominális bérek növekedése, például a minimálbérek emelése áll. Az infláció mérséklődése ugyanakkor lehetővé teszi – főleg Magyarországon és Lengyeloroszágban –, hogy a monetáris politika kamatcsökkentésekkel siessen a gazdaság segítségére. Az Erste várakozásai szerint a cseh jegybank kivár, annak ellenére, hogy a várakozások szerint a régióban a cseh infláció csökken a leghamarabb a jegybanki cél közelébe. A központi bank legkorábban decemberben, vagy a jövő év első negyedében állhat át lazítási fázisba. A szerb és a román jegybank is megkezdi kamatcsökkentési ciklusát valamikor jövőre.
Magyarország: az üzembe álló ipari és feldolgozóipari kapacitások támogatják a növekedést.
Lengyelország: a kormányváltás elősegítheti a zárolt uniós pénzek feloldását.
Horvátország: van tere a fiskális lazításnak, ami az uniós pénzekkel együtt lendíthet a GDP-n.
Románia: a beruházásokat ugyan segíti az uniós források érkezése, viszont a költségvetés megszorításokra kényszerül.
Szlovákia: az uniós pénzek elhalasztott felhasználása ugyan támogathatja a GDP növekedését, viszont a várható költségvetési megszorítások tompítják ennek hatását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.