Néhány nappal azelőtt, hogy a Federal Reserve tisztviselői összegyűltek, hogy felkészüljenek az e heti politikai ülésre, Jay Powell elnök elismerte, hogy az amerikai központi bank amúgy is nehéz munkája még nehezebbé vált.
Számos régi és új bizonytalansági tényező nehezíti a feladatunkat, hogy egyensúlyt teremtsünk a monetáris politika túl nagy szigorításának kockázata és a túl kevés szigorítás kockázata között
– mondta a Fed elnöke a New York-i Gazdasági Klub által szervezett rendezvényen.
Ezek közé tartozik a közel-keleti konfliktus elmélyülése, amely a globális olajpiacokat fenyegeti, a hosszú távú kamatlábak emelkedése, párhuzamosan a kötvényárfolyamok szakadásával, valamint a vártnál erősebb gazdasági adatok. Ezek mind kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy milyen gyorsan mérséklődik az infláció. A Fed kamatokról döntő nyílt piaci bizottsága az előzetes várakozások szerint a szerdán véget érő kétnapos ülésén várhatóan 22 éves csúcson, 5,25–5,5 százalékon tartja irányadó kamatlábát, meghosszabbítva a júliusban végrehajtott utolsó kamatemelés óta tartó monetáris szigorítási szünetet. A chicagói tőzsde által a határidős jegyzések alapján készített eszköz több mint 98 százalékos valószínűséget ad ennek a szcenáriónak.
A kivárás időt adna a jegybankároknak arra, hogy ne csak az amerikai gazdaság egészségi állapotára vonatkozó vegyes jeleket értékeljék, hanem azt is, hogy a Fed korábbi kamatemelései és a hitelfeltételek közelmúltbeli szigorítása hogyan befolyásolja a fogyasztói és üzleti keresletet. A piac elkönyvelte, hogy a Fed befejezte az infláció elleni küzdelem kamatemelési szakaszát,
az igazi kérdés most az, hogy milyen sokáig marad a magas kamatszint, és mikor jöhet az első lazítás.
Vannak azonban kétkedő hangok is, számos elemző szerint korai lenne temetni a kamatemelési ciklust.
Miután a közelmúltban magas inflációval szembesült, úgy gondolom, hogy a Fed a jövőre vonatkozóan a héja kommunikációs stratégiát követ, míg nem lesz nagyobb bizalma abban, hogy az inflációs problémát megoldották
– nyilatkozta a Financial Times című lapnak Kris Dawsey, a DE Shaw gazdasági kutatásainak vezetője. Dawsey arra számít, hogy a jegybank decemberi ülésén még 25 bázisponttal emel, ha az infláció nem csökken érdemben. A piac jelenleg ennek csekély valószínűséget, mindössze 24,5 százalékos esélyt ad.
A Fed kommunikációja az utóbbi időben arra irányult, hogy a kamatok hosszabb ideig maradhatnak magas szinten. Ehhez alkalmazkodott a kötvénypiac is, drámai árfolyamesés és ezzel párhuzamosan drasztikus hozamemelkedés következett be a közép- és hosszú lejáratokon. Vannak azonban olyan vélemények is, hogy ezzel a piac tulajdonképpen elvégzi a Fed munkájának hátralévő részét, saját maga szigorítja a monetáris kondíciókat.
A Nomura közgazdászai például úgy vélik, hogy
a hosszú hozamok emelkedése nagyjából egy-két negyed százalékpontos kamatemelésnek felel meg,
ami szerintük észszerű helyettesítője annak a végső emelésnek, amelyet a jegybankárok még a szeptemberi ülésükre helyeztek kilátásba.
Jonathan Pingle, aki korábban a Fednél dolgozott, jelenleg pedig a UBS vezető közgazdásza, elmondta, hogy várakozásai szerint a jegybank 2024 márciusában – korábban, mint ahogy arra a határidős piacokon a kereskedők fogadnak – csökkenteni fogja az irányadó kamatot, és a jövő év közepére 0,75 százalékpontot is elérhet a lazítás addigi mértéke.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.