A háztartási alkalmazottakról szóló osztrák törvény értelmében az au paireket, vagyis a családdal együtt lakó bébiszittereket nem dolgoztathatják többet heti 18 óránál, beleértve az ügyeletet is. Hetente egy fix szabadnapot kell biztosítani számukra, és a fogadó család otthonában való ingyenes elhelyezésen kívül legalább havi 500 eurós fizetésre jogosultak.
Ezenkívül a Der Standard szerint jár nekik a karácsonyi és ünnepi jutalom, valamint a fizetett betegszabadság és természetesen fizetett szabadság is. Ráadásul a fogadó családnak lehetővé kell tennie, hogy az au pair német nyelvtanfolyamon vegyen részt, és az ezzel kapcsolatos költségek legalább felét állnia is kell.
A dióhéjban összefoglalt szabályozásból kiderül, hogy az osztrák családokat segítő fiatal hölgyek viszonylag jól védettek. Németországban például havi minimálbérük csak 280 euró, heti munkaidejük pedig legfeljebb 30 óra lehet. Az Egyesült Királyságban nem is minősülnek alkalmazottnak, így nem jogosultak sem minimálbérre, sem fizetett szabadságra.
Ausztriában is vannak azonban olyan jogi kiskapuk, amelyek komoly következményekkel járhatnak az au pairek számára, és mivel ez a foglalkoztatás a magánszférában jellemző, roppant nehéz ellenőrizni a betartásukat – mondta a Der Standard osztrák hírportálnak Selma Gonzales, a Bécsi Munkaügyi Kamara jogi szakértője.
A jogszabály például kimondja, hogy az au pairt csak könnyű segítségre lehet kérni a háztartásban, de ez a megfogalmazás nagyon homályos – bírál Gonzales. A pontos értelmezés a fogadó családtól függ.
Az au pairek többnyire fiatal nők a globális dél országaiból. Gyakran alig vagy egyáltalán nem beszélnek németül, különösen, mikor Európába kerülnek, és a munkahelyük néha kis településeken vidéken van. Ott élnek, ahol dolgoznak, és érzelmi kötődést alakítanak ki a szülőkkel és az általuk gondozott gyermekekkel.
Sokszor nehezen kötnek barátságot társaikkal vagy a fogadó családon kívüli más személyekkel. Az elszigeteltség, a jogi tájékozatlanság, a családon belüli hatalmi egyensúly és a visszavonulási lehetőségek hiánya kiszolgáltatottá teszi őket.
Amikor a munka és a magánélet közötti határok elmosódnak, különösen nehéz betartani a heti munkaidőt – mondja Gonzales.
Isabella például a húszas évei közepén járt, amikor Kolumbiából Bécsbe érkezett, és az au pair munka mellett el akart merülni Ausztria kultúrájában is. Célul tűzte ki, hogy megtanul németül, és később egyetemet is végez.
Az első háztartásban azonban, ahová került, sértegették, lekezelték és elhanyagolták, ezért áttette a sátorfáját egy másik családhoz, ahol viszont kétszer annyit kellett dolgoznia, mint amennyit a törvény megenged. Végül szorongásos tünetekkel és álmatlansággal fordult pszichológushoz.
Isabellához hasonlóan sokan mennek bébiszitterként Ausztriába, főleg Latin-Amerikából. Idén 157-en érkeztek Kolumbiából, 93-an Brazíliából és 81-en Mexikóból.
Rajtuk akar segíteni Elizabeth Martínez és Paulina Flores, akik egymástól függetlenül érkeztek Ausztriába au pairként 2019 tavaszán.
Mindketten jó tapasztalatokat szereztek vendéglátó családjaikban, de hogy ez mennyire nem általános, akkor derült ki számukra, amikor a közösségi oldalakon olyan csoportokhoz csatlakoztak, amelyekben az Ausztriában élő latin-amerikai au pairek társalognak egymással.
„A világjárvány után olyan őrült történeteket hallottunk, hogy segíteni akartunk, mivel most már ismerjük a jogainkat, amelyekről korábban nem is tudtunk. Beszélünk németül is, így könnyebben jutunk információhoz” – mondja a most már Bécsben tanuló két hölgy.
Nyáron a Wienwoche fesztivál részeként két társukkal együtt létrehozták az Au-Pair Repair projektet. Két workshop keretében jogi tanácsadást és kapcsolatépítési lehetőséget kínálnak az érintetteknek. Egy dokumentumfilmben pedig a kizsákmányolt vagy bántalmazáson átesett au-paireket engedik szóhoz jutni. Egy többnyelvű segélyvonalat is létrehoztak.
Általánosságban fontos, hogy az au pairek és a fogadó családok pontos szabályokról állapodjanak meg a kezdet kezdetén – mondja Selma Gonzales.
„Az én tippem az, hogy a lehető legjobban és legvilágosabban határozzák meg a feladatok elosztását. Hogy mi tartozik a könnyű háztartási segítséghez, hol húzódik a megengedett feladatok határa a rendrakás, a mosás, a mosogatás és az ablaktisztítás négyszögében.
„Sok család azért alkalmaz au pairt, mert nemcsak bébiszittert, hanem takarítót is akar” – mondja Elizabeth az Au Pair Repairtől.
Szerinte sokszor nem tudatosul a családokban, hogy az au pairek munkavállalók. Szabadidőhöz segítik a szülőket, kitöltik az állami gyermekgondozási rendszer hiányosságait, és lehetővé teszik a mindennapi családi életet.
„Amit az au pairek csinálnak, az munka. A gyermekgondozás munka” – mondja Elizabeth. De ez a munka nagyrészt konyhákban és a gyerekszobákban zajlik, és külföldi fiatal nők végzik. Ezért láthatatlan marad.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.