Hollandia: befelé fordítják a híresen nyitott országot a problémák

A radikális jobboldal győzelme, valamint a nehéznek ígérkező koalíciós tárgyalások miatt a holland vállalkozások a politikai bizonytalanság, a szakképzett munkaerő elvesztése és az elmúlt években jól működő üzleti környezetet fenyegető kockázatok miatt aggódnak.

A Geert Wilders meglepetésszerű győzelmét követő első reakciókban a stabilitás és a következetesség volt a legfontosabb kérés Hollandiában. Wilders pártja lesz a legnagyobb a parlamentben, többsége azonban nincs, így elhúzódó koalíciós tárgyalásokra és kormányalakításra lehet számítani. 

– mondta Medy van der Laan, a holland bankszövetség elnöke. 

Ígéretek és realitások

Wilders választási kampányában szerepelt a bevándorlás korlátozása és az Európai Unióból való kilépésről szóló népszavazás is. Ez utóbbit a vállalkozások mindenképpen szeretnék elkerülni, hiszen Hollandia profitált az Egyesült Királyságnak a blokkból való kilépéséből. Amszterdam ad otthont a világ legrégebbi tőzsdéjének, pénzügyi központja a részvénykereskedelemben a Brexit óta megelőzte Londont.

Az elmúlt években a gazdasági növekedés meghaladta az euróövezet átlagát, és az országban virágzik a technológiai szektor, amely vonzza a működő tőkét, a startupokat és a tehetséges külföldi szakembereket. 

– közölte a választásokat követően az ASML csipgyártó, Hollandia legértékesebb cége. A kormányzóképesség megszerzése azonban koalíciós tárgyalásokat, kompromisszumokat jelent, így a kötvény- és részvénypiacok egyelőre kevéssé zavartatták magukat, arra számítanak, hogy Wilders választási ígéreteit korlátozza a koalíciós kényszer.

Megoldandó problémák

A Wilderst győzelemhez segítő problémákat azonban meg kell oldalni, hiszen ezek erősen feszítik a híres holland stabilitást. Ilyen például a lakhatási válság és a migrációhoz kapcsolódó feszültségek. Az Európai Unió ötödik legnagyobb gazdaságának hírnevét a vállalkozásbarát nyitottság alapozta meg. Most azonban 

– mondta Sandra Phlippen, az ABN Amro vezető közgazdásza. Egy olyan országban, ahol a széttöredezett választási rendszer miatt elkerülhetetlen a koalíciós kormányzás, a konszenzus számít, és most éppen Hollandia mindenki számára nyitott imázsának újrakalibrálása köré szerveződik a konszenzus. 

Annyi mindenesetre valószínűnek látszik, hogy a „vállalkozásbarát” hozzáállást kicsit túltolta az elmúlt években a kormány. A Shell olajipari óriásvállalat például 2019-ben megerősítette azokat a médiaértesüléseket, amelyek szerint az előző évben nem fizetett társasági adót. Egy évvel később egy helyi lap kiderítette, hogy a Booking.com utazási, e-kereskedelmi óriás több millió euró állami támogatást kapott a világjárvány idején, miközben szinte semmilyen adót nem fizetett, és 16 milliárd dollár értékű részvény-visszavásárlást hajtott végre – aminek persze a részvényesei örültek.

Később, annak ellenére, hogy Mark Rutte korábbi miniszterelnök jelentős erőket vetett be a megakadályozására, a Shell az Egyesült Királyságba távozott, ami a holland kormány számára arcul csapással ért fel. Rutte 13 éves miniszterelnökségének utolsó ciklusa alatt Hollandia leállította a kitermelést Európa legnagyobb gázmezőjén, mindezt egy olyan környezetben, amelyben az ukrajnai háború miatt az árak az egekbe szöktek. 

A szavazók egy jókora része változást követel. Az elmúlt húsz év koalíciós kormányai 

irányították Hollandiát – nyilatkozta a Bloombergnek Maurice van Uden, aki egy ötven embert foglalkoztató fejvadászcéget vezet. 

Az elmúlt évszázadokban Hollandia jólétének sötét oldala a gyarmati birtokok kifosztása volt; ezzel az örökséggel az állam csak most kezdett el számolni, mivel a múlt év végén Rutte kormánya bocsánatot kért az országnak a rabszolga-kereskedelemben játszott szerepéért.

A mai problémák közé tartoznak a randalírozó brit turisták, a lakáshiány és az emelkedő bérleti díjak. Az amszterdami városi kormány megkérdőjelezte a szexipar turisták által vezérelt üzleti modelljét, és lépéseket tett annak megakadályozására, hogy a vörös lámpás negyed utcáin kannabiszt szívjanak. 

– mondta Sofyan Mbarki, Amszterdam alpolgármestere, aki azon dolgozik, hogy visszatartsa a turistákat, akiknek átlagos havi érkezése meghaladja a helyi lakosság számát. 

Az idén a holland gazdaság is megszenvedi a keresletcsökkenést, recesszióba csúszott, mivel a második negyedévben 0,7 százalékkal csökkent az export. Az Ipsos választások előtt készült felmérésében a holland szavazók aggodalmai között az egészségügy, a megélhetési költségek és a lakhatás a három legfontosabb kérdés. A kampány nagy részét azonban a negyedik: a bevándorlás uralta.

A koalíció egy várható tagja, a jobboldali-agrárius populista Farmerek és Polgárok Mozgalma (BBB) például 

Az Eindhoveni Műszaki Egyetemnek már most is el kell utasítania a külföldi hallgatókat. Így nagy kérdés, hogy a leendő kormány a migráció mely szegmensére fókuszál: a gazdasági menekültekre, vagy egy általános kvótát szab meg, amelybe beletartoznak majd a diákok és a szakképzett munkavállalók is. 

Külpolitikai következmények

A kormányváltásnak messzire nyúló külpolitikai következményei is lehetnek. Wilders várhatóan nem kíván többet befizetni az EU közös kasszájába, országa már így is a legnagyobb nettó befizetők közé tartozik. Valószínűleg csatlakozik Magyarországhoz, hogy együtt sokkal keményebb uniós fellépést követeljenek az illegális migrációval szemben, és Szlovákiához hasonlóan ellenezné, hogy Ukrajnának több katonai felszerelést vagy pénzt adjanak. A hollandok Rutte miniszterelnöksége alatt több mint hétmilliárd eurót adtak Kijevnek, többek között F-16-os vadászgépekre. Várható külpolitikájának valószínű eleme az is, hogy ellenzi Ukrajna, Moldova és a nyugat-balkáni országok felvételét a 27 tagú blokkba.