A vártnál nagyobb mértékben lassul az a világon. Az elemzők várakozásai szerint a tendencia jövőre folytatódik, és az év végére a Covid–19 megjelenése előtti szintre csökkenhet az árszínvonal növekedésének üteme.
Fotó: Shutterstock
Európában, az Egyesült Államokban, sőt, még egyes feltörekvő gazdaságokban is az élelmiszer- és nyersanyagáraktól megtisztított maginfláció 2,2 százalék volt éves szinten a novemberrel záruló három hónap átlagában a Goldman Sachs jelentése szerint.
A tendencia pedig folytatódhat és több országban egy éven belül elérhetik a jegybankok inflációs céljait.
Például míg az eurózónában 1,3, addig az Egyesült Államokban 2,2 százalékos lehet az éves infláció 2024 utolsó negyedévében Michael Saunders, a Bank of England egykori monetáris tanácstagja szerint. Ezen gazdaságok központi bankjai mind 2 százalékban határozták meg az inflációs céljaikat.
Az infláció gyengülésével most lendületesebben csökkenthetik a kamatokat, a háztartásoknak pedig nőhet a fogyasztása.
Miért csökken gyorsuló ütemben a nyugati világ inflációja?
A nyugati országok árszínvonal növekedése gyors ütemű volt az elmúlt években a korábbi időszakhoz képest, azaz magas a bázis. Ezekben az országokban az ellátási útvonalak és a pandémia miatti felbolydulása mellett az ingatlanbérleti árak is megdobták az inflációt. Mivel Európa több országában nagyobb arányban jellemző a saját tulajdon, ott ezek nem játszottak közre a mutató alakulásában.
Mivel a gazdaságok működése a járvány lecsengésével kezdett helyreállni, az infláció azzal együtt csökkenésnek indult. A folyamat nagyjából egy éve tapasztalható, amiben az ukrajnai háború miatti energiapiaci válság enyhülése is közrejátszott. Hazánkban az árak növekedésének üteme néhány hónapos késéssel, januárban váltott mérséklődően emelkedő pályára.
Saunders szerint az eurózónához képest az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban azonban némileg lassabban csökkenhet az infláció, mivel ott továbbra is feszes a munkaerőpiac, ami emeli a fizetéseket, ami pedig árnövekedést generál. Igaz, a bérnyomás Amerikában már enyhül, ahogy egyre többen állnak munkába.
A britek azonban még az amerikai gazdaságtól is lemaradnak, mivel az egészségügy várólistái miatt sokan kiestek a munka világából. Bár rekordszámban érkeznek bevándorlók, az üres álláshelyeket gyakran nem tudják betölteni megfelelő képességek hiányában – derült ki Simon MacAdam, a Capital Economics vezető globális közgazdászának a The Wall Street Journalnak adott válaszából.
Hogyan alakul a magyar gazdaság inflációja?
Hazánkban az infláció januárban 25,7 százalékkal tetőzött, októberben pedig 10 százalék alá csökkent éves szinten számítva. Ennek megfelelően a jegybank is csökkenő pályára állíthatta az alapkamatot, legutóbb egy hete döntött kamatvágásról.
A Magyar Nemzeti Bank decemberi jelentésében az idei évre 17,6–17,7 százalék közötti tartományba várja az inflációt, ami jövőre 4,0–5,5 százalékra, 2025-től pedig 2,5–3,5 százalékra csökkenhet. A maginfláció idén 18,1–18,2 százalék, jövőre 4,4–6,0 százalék, míg 2025-ben 3,0–3,5 százalék lehet.
A magyar jegybank 2005-től meghatározott középtávú inflációs célja 3 százalék, amit tehát két év múlva érhet el a gazdaság az intézmény jelenlegi számítása szerint.
Ezt is megértük: már nem Magyarországon a legmagasabb az infláció az EU-banNovemberben bekövetkezett az a fordulat, amelyre pontosan egy éve vártunk: már nem hazánkban mérték a legnagyobb inflációt az EU-ban. A következő hónapokban pedig jó eséllyel egyre hátrébb kerülhet a negatív listán Magyarország. |
Mire számítanak a közgazdászok jövőre világszinten?
Az amerikai Federal Reserve decemberben változatlan szinten hagyta a kamatot a továbbra is magas infláció miatt, ám úgy számol, hogy jövőre már lesz tér a vágásra. A hitelkamatok azonban már így is csökkentek a csúcshoz képest.
Európát tekintve a banki hitelkamatok az eurózónában azonban csak az év második felében csökkenhetnek jelentősen, Nagy-Britanniában pedig még ennél is később a ragadósabb infláció miatt – magyarázta MacAdam a lapnak.
Douglas Porter, a BMO Capital Markets Economics vezető közgazdásza úgy látja, hogy
a legtöbb nagy gazdaság lassabban növekedhet 2024-ben az ideinél, ám a kamatcsökkentések, az energia- és élelmiszerárak lassabb emelkedése, valamint az ellátási láncok helyreállása megakadályozzák a globális recessziót.
A Bank of America pedig jövőre 2009 óta a legtöbb, 152 jegybanki kamatcsökkentésre számít a világon.
