Mit nyert Ukrajna Brüsszelben?
A történet ismert, Orbán Viktor kiment, megtartották a szavazást, a 26 EU-tag egyöntetűen „igennel” szavazott, ezzel megkezdődhetnek az Ukrajna–EU csatlakozási tárgyalások. Állítólag Scholz kancellár Brüsszelben a sorsdöntő szavazáson odaszólt a magyar kormányfőnek: esetleg menj ki, igyál egy kávét.
Fotó: Olivier Hoslet
De Croo belga kormányfő a magyarok „bazármentalitásáról” beszélt, de országa nem lépett ki abból a csoportból (Ausztria, Olaszország, Görögország, Ciprus, Horvátország, Szlovákia és Szlovénia), amelynek Magyarország is tagja, s amely megkérdőjelezi az ukránok „gyorsítósávban”, azaz a sok éve türelmesen a sorukra várók, elsősorban a nyugat-balkániak megelőzésével való felvételét.
Európa fizet, Amerika nem valószínű
Kijev megnyerte az első, kevésbé lényeges fordulót. Ezzel megerősödött Zelenszkij megingott pozíciója is . A második, igazán lényeges kérdés, az ötvenmilliárd eurós EU-támogatáscsomag sorsa legalább január végéig nyitott marad. A csomag nagyobbik, 33 milliárd eurós része hosszú lejáratú, kedvezményes kamatú hitel, a fennmaradó 17 milliárd pedig vissza nem térítendő támogatás. Ami a hatvanegymilliárd dolláros hasonló amerikai csomagot illeti, úgy tűnik, hogy a hajó elment, a jóváhagyására kevés az esély.
Vlagyimir Putyin oroszországi elnök a minap évzáró mega-sajtóértekezletén de facto kizárta az Ukrajnával való tárgyalást, megállapodást, hacsak Kijev nem teljesíti az oroszországi követeléseket (amit a Zelenszkij-vezetés kizár). Ha ez nem történik meg, Moszkva addig folytatja a harcot, amíg el nem éri a hármas célt:
- az ország „nácitlanítását”, ami vélhetően a jelenlegi vezető garnitúra leváltását és egy Moszkva-szimpatizáns csoport hatalomra juttatását jelenti,
- az ország demilitarizálását, ami az ukrán hadsereg méretének, felszerelésének drasztikus korlátozására utal Moszkva olvasatában,
- Ukrajna semleges státuszát. Ami a Kijev által kijelölt stratégiai cél, a NATO-tagság feladását jelenti, a Kreml korábban jelezte, Kijev járulékos EU-tagságát nem tartja zavarónak.
Azaz Ukrajna számára marad az egyre kilátástalanabb katonai szembenállás. Ebben a helyzetben jogos a kérdés, van-e élet az Ukrajnának korábban kilátásba helyezett amerikai (és uniós) segélyek radikális korlátozása után. Ez foglalkoztatja a kijevi hatalmi központot is. Ebben jeleskedik a feltehetően bécsi emigrációból működő a strana.news címen elérhető Strana.ua, az egykoron legnépszerűbb weboldal, amely magát középen, el nem kötelezettségi helyzetben pozicionálja. Emiatt érthető, hogy mindkét, egymással háborúzó országban, az agresszor Oroszországban és a megtámadott Ukrajnában feketelistás, elérhetetlen. Harmadik országokban, mint amilyen Magyarország, a „tükörszolgáltatók”, a szerverközpontok teszik lehetővé az olvasását.
Ukrajnában a katonai helyzet romlása a keleti frontokon a belpolitikai élet, a korlátok szigorítását vonta maga után. Továbbra is vitatott az ellenzék, a nem kormánypárti, de parlamenti erők szerepe, működési lehetősége.
Van-e egyáltalán valódi ellenzéki média az országban? A téma felvetése Nyugaton ma különösképpen kényes. Bárki, aki hozzáér, könnyen megkapja a „Moszkva ügynöke” bélyeget. A „Sajtószabadság Ukrajnában” Wikipédia-szócikkel 2020 óta senki sem foglalkozott. A szerkesztőség felhívása, hogy valaki ugyan frissítse a benne lévő információkat, eddig eredménytelen maradt. Senki sem akar darázsfészekbe nyúlni.
Lélektani szint fölé nőhet az ukrán adósság
A fentieket figyelembe véve nyilvánvaló, hogy a gazdasági helyzetről szóló elemzések háttere, alapja meglehetősen kétséges. A hivatalosan publikált számokat, tényeket felelősen gondolkodó közgazdászok nagy fokú óvatossággal kezelik. Nincsenek megbízható adatok a gazdasági potenciál olyan lényeges szegmenseiből, mint például az energiagazdálkodás vagy a bruttó hazai nemzeti termék (GDP) alakulása, realizálásának forrásai. A Trading Economics szakportál az Ukrán Nemzeti Bank adataira támaszkodva állítja: az ország külső adósságállománya elérte a 148,6 milliárd dollárt. Ha Kijev megkapja az ötvenmilliárdos segélyt-hitelt, akkor az ország eladósodottsága jóval a GDP 100 százaléka fölé emelkedik. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a
minap felfelé módosította és 4,5 százalékra emelte az ukrán gazdaság a roppant visszaesést hozó tavalyi évhez képest várható idei bővülését.
Ám a szervezet 2023. december 12-i közleménye szerint „a becslés rendkívül ingatag alapokon nyugszik, és a háború marad a fő bizonytalansági tényező”. A december 12-én tartott sajtóértekezleten egy IMF-munkatárs egy kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezet az ukrán gazdasági helyzetet mérlegelve beleszámította a „122 milliárd dolláros támogatást” (aminek a forrásait nem részletezte, annyit mondott, hogy a pénz a „nemzetközi közösségtől” jön, de vélhetően a 61 milliárd dolláros amerikai plusz az ötvenöt milliárd dollárt is meghaladó EU támogatásról van szó).
Megoldási javaslatok
- az adóbevételek nagymérvű növelése: ami nem kis gondot jelent, tekintve az ukrán gazdaság, a vállalatok problémáit,
- a szociális büdzsé csökkentése (ami tovább hergelné az amúgy is mind nyugtalanabb és egyre inkább háborúellenes ukrán közvéleményt),
- a hrivnya leértékelése,
- a bankjegynyomó prés felgyorsítása, ami egyenlő az infláció feltornászásával.
Ezek mindegyike súlyos terhet ró az amúgy is roppant sokat szenvedett, elszegényedő maradék lakosságra, a vállalkozói-üzleti szférára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.