Az uránpiac óriása még mindig a nagyhatalmaktól függ

A csak világgazdasági súlyát tekintve kicsiny nyugat-afrikai Niger területe közel 1,27 millió négyzetkilométer, Magyarországnál majdnem 14-szer nagyobb, és a régió legnagyobb tengerparttal nem rendelkező országa. A lakosság száma mindössze 25 millió fő, népsűrűsége alacsony, ám ez utóbbi annak is köszönhető, hogy az ország négyötöde a Szaharában fekszik. A főként déli és nyugati országrészben élő népesség jellemzően muszlim vallású, és rendkívül szerény körülmények között él – írja tanulmányában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Az ország vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső GDP-je a Világbank statisztikái szerint nagyjából 1200 és 1500 amerikai dollár körül mozog, de ez legkevésbé sem adhat hű képet a valós gazdasági fejlettségről, ugyanis a térség országairól nem készül olyan pontos statisztika semmilyen értelemben, mint itt Európában. Alapvetően a gyarmati múlt lenyomatai, a földrajzi elzártság, a sivatagos domborzati viszonyok, az alacsony írástudási arány, a magas termékenységi ráta és a dzsihadista lázadások miatt Nigert a világ legszegényebb országai között tartjuk nyilván, viszont a világ tíz legfontosabb uránkitermelő országának egyike.

A legnagyobb kitermelők között domináns egyébként Kazahsztán, egymaga a világpiaci kínálat 43 százalékát adja, a második Kanada 15 százalékkal, a harmadik pedig Namíbia 11 százalékkal. A World Nuclear Association 2022-es adatai szerint Niger a hetedik legnagyobb szereplő, és a teljes kitermelés több mint 4 százalékát adja. Az uránt egyébként 1957-ben a francia Bureau de Recherches Geologiques et Minieres fedezte fel a nigeri Azelikben, amikor réz után kutatott. A gyarmati múlt miatt (is) kezdetektől meghatározó az urán kitermelésében a francia befolyás.

A volt gyarmattartó nem csak az értéklánc végén jelenik meg, ugyanis a francia állami tulajdonú Orano bányászati üzemet működtet az ország északi részében. Ugyan a francia atomerőművekben a felhasznált urán kevesebb mint 10 százaléka származik Nigerből, azonban arányaiban ez mégis jelentős függőségnek tekinthető. Fontos még hangsúlyozni, hogy az Arlit környéki bányák 2022-ben az Európai Unió teljes uránimportjának negyedét adták – jegyzi meg az Oeconomus tanulmánya.

Az ország uránbányái kapcsán azonban ma már nemcsak a korábbi gyarmattartót és Spanyolországot lehet megemlíteni, hanem Kínát is. 2007-ben az állami tulajdonú China National Nuclear Corporation (CNNC) közös vállalatot alapított a nigeri kormánnyal az ország közepén található Azelik uránbánya továbbfejlesztésére. A CNNC a projekt 37,2 százalékát birtokolja, további közel negyede pedig a ZXJOY Invest kínai befektetési vállalkozásé, legalábbis a hongkongi tőzsdén 2010-ben benyújtott bejelentés szerint. 

A Kreml sokféleképpen kapcsolódik az urán piacához és az utóbbi időszak nigeri politikai eseményeihez. Abban az esetben, ha a nyugat-afrikai ország „közelebb” kerül Oroszországhoz, akkor az urán piacán és az atomenergia tekintetében biztosan növekedne a világpiaci koncentráció, lényegében Niger és az orosz, illetve posztszovjet tagállamok kapnának a jelenleginél is nagyobb hangsúlyt. Oroszország egyébként a hatodik legnagyobb uránkitermelő, ám az igazi piaci ereje nem ebben, hanem az urándúsításban rejlik.