A világ országai készülnek Donald Trump esetleges visszatérésére a Fehér Házba. A legtöbben aggodalommal, mint például Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, aki szerint a volt elnök fenyegetést jelent Európa számára. Mások a kapcsolatok szorosabbra fonására számítanak.
Egy lépéssel közelebb kerültünk ehhez a lehetőséghez Trump elsöprő hétfői győzelme után az iowai előválasztáson, bár az államban hagyományosan nem győz olyan republikánus jelölt, akiből később elnök lesz. Ráadásul a brutális hideg miatt most volt a legalacsonyabb a részvétel az elmúlt 25 évben, és Trump hívei közismerten a leglelkesebbek és legelkötelezettebbek. Az idei év lehet azonban az első, amikor az iowaiak „jól” választanak.
2016-ban meglepte Trump győzelme az Egyesült Államok szövetségeseit és riválisait is. Az idén felkészülnek rá. A Bloomberg összeállítása szerint a Washingtonban állomásozó nagykövetek igyekeznek tapogatózni a volt elnök egykori munkatársainál és a hozzá közel állóknál, hogy kiderítsék, milyen külpolitikára számíthatnak. Néhányan személyesen Trumpot keresik meg, hogy behízelegjék magukat nála.
Megint mások a vészharangokat kongatják. A világ vezetői közül kevesen annyira nyíltak és őszinték, mint az EKB elnöke, de háttérbeszélgetéseken elismerik, hogy aggódnak amiatt, milyen hatással lenne Trump visszatérése a biztonságra, a kereskedelemre, a klímaküzdelemre, a globális hatalmak közötti egyensúlyra.
A hírügynökség szerint az Egyesült Államok sok szövetségesét aggasztja Trump „Amerika az első” jelszava, korábbi fenyegetése, hogy kilépteti az országot a NATO-ból, de talán még ennél is jobban a protekcionista kereskedelmi politikája, amely nagyrészt meghatározta első elnöki terminusát.
Egy vezető diplomata szerint az Európai Unió csúcstalálkozóin néhányan babonából említést sem mernek tenni a lehetőségről, hátha ettől az még valószínűbbé válik.
Az idei év egyébként is fordulópont lehet az európai biztonság szempontjából, hiszen harmadik évébe lép az ukrajnai háború. A Közel-Keleten Trump egyértelműen kiáll Izrael mellett, és bár ebben nem nagy a különbség Joe Bidennel, félő, hogy a volt elnök még szabadabb kezet adna Benjámín Netanjáhú izraeli kormányfőnek, ami a gázai helyzet romlásához vezetne, újabb menekülthullámot indítva el Európa felé.
Elsősorban a globális dél lát lehetőségeket Trump tranzakcionális hozzáállásában. Narendra Modi indiai miniszterelnök például személyesen jól kijött vele, és jobban kedvelte az adminisztrációját, mint a jelenlegit, amely kioktatja Delhit az emberi jogok tiszteletben tartásáról, miközben próbálja megnyerni a támogatását Kínával szemben.
Modi legdédelgetettebb reménye, hogy Trump a győzelme esetén Vivek Ramaswamy amerikai-indiai üzletembert választja majd alelnökjelöltnek,
aki Iowa után visszalépett, és a volt elnök támogatására szólította fel a híveit. Trump állítólag már tudja, kit választ, de nem árulta el. A legkevésbé talán a kínai–amerikai kapcsolatok szempontjából van jelentősége, hogy ki lakik a Fehér Házban. Trump szabott ki büntetővámokat a kínai importra, ezeket azonban Biden is fenntartotta, és az elmúlt időszak óvatos közeledése ellenére változatlanul feszült a kétoldalú viszony.
A Bloomberg Economics becslései szerint a kínai gazdaság még nyerhet is, ha Trump folytatja az első terminus alatt megkezdett kereskedelmi politikáját, és büntetővámokat vet ki a teljes importra, amire hasonlóan reagálnak majd az érintettek.
Ez lassítaná az amerikai gazdasági növekedést és a foglalkoztatottság bővülését,
és aránytalanul nagy veszteséget okozna az amerikai–kanadai–mexikói szabadkereskedelmi megállapodás (USMCA) másik két tagjának, elsősorban Mexikónak.
A megállapodást 2026-ban felül kell vizsgálni, Justin Trudeau kanadai kormányfő azonban készül minden lehetőségre: változatlanul jó kapcsolatot ápol Trumppal, a közvetlen munkatársai pedig a színfalak mögött a volt elnök stábjával.
Az EU, amely szankciócsatába bonyolódott a volt elnök adminisztrációjával az acél- és alumíniumimport ügyében, „Trump-biztos” megállapodásokat akar kötni az Egyesült Államokkal, bár nem világos, hogy ez sikerül-e novemberig. Egy magas rangú uniós diplomata, aki 50-50 százalékra tette Trump visszatérésének esélyét, azt mondta a Bloombergnek, hogy a tömb egyre inkább tudatában van az energia- és nyersanyagfüggőségének és annak, hogy ezt a kérdést kezelni kell.
A legtöbb kritikus és aggódó hangot Európában hallani, ahol a kormányok próbálnak felkészülni arra, mit jelentene egy második Trump-elnökség az amerikai–orosz kapcsolatokra, az ukrajnai háborúra és a NATO-ra.
Svédország, Finnország és Dánia nem kockáztat, ezért már decemberben védelmi megállapodást kötöttek Washingtonnal.
Olaf Scholz német kancellár, aki annak idején Trump egyik kedvenc célpontja volt, szintén kezdi komolyabban venni a védelmi költségvetés emelését.
Vannak, akik jó esélyt szimatolnak arra az esetre, ha Trump visszatér a Fehér Házba. Franciaország eddig is erőltette, hogy Európa váljon önállóbbá ipari és védelmi területen, és tisztában van vele, hogy paradox módon egy második Trump-elnökség a legjobb lehetőség arra, hogy csökkenjenek az ezzel kapcsolatos európai fenntartások.
Az Egyesült Királyság pedig azt reméli, hogy a Brexitet lelkesen támogató Trumppal sikerül végre megkötni a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást, amelyben csekély haladást értek el Biden alatt.
Az első négy év alatt megszokott kiszámíthatatlanság azonban még azokat is aggasztja, akik várják, vagy legalábbis nem bánják, ha újra Trump lesz az amerikai elnök.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.