Ukrajna számára sorsdöntő ülést tart holnap az Európai Tanács - kiderül, mennyire kompromisszumkész az unió

Az Európai Unió vezetői február 1-jén találkoznak Brüsszelben, hogy ismét megpróbáljanak megegyezni Ukrajna új pénzügyi támogatásáról. Magyarország a múlt hónapban megakadályozta, hogy 2027-ig évente automatikusan 50 milliárd eurót (55 milliárd dollárt) utaljanak Ukrajnának az uniós költségvetésből. 

Az Európai Tanács elnöke a héten magabiztosnak tűnő nyilatkozatokat tett arra vonatkozóan, hogy mind a 27 tagállam között megállapodás születik. Orbán Viktor magyar miniszterelnök ugyanakkor egy francia lapnak adott interjújában olyan megjegyzéseket tett, amelyek szerint a megállapodás lehetséges, de ahhoz kompromisszumkésznek kellene lennie a többi tagállamnak is. A magyar fél ugyanis csak azt kéri, hogy a támogatás ne járjon automatikusan, arról évente egyezzenek meg az uniós tagországok. Ebből következően viszont úgy tűnik, meglehetősen optimista volt a tanács elnöke.

Egész pályás letámadás a nyugati médiában

Ez abból is leszűrhető, hogy az elmúlt egy-két hét során alig volt olyan nap, hogy valamely nyugati sajtóorgánum ne írt volna valamilyen Magyarországot alapjaiban támadó fenyegető cikket. Sőt, ha igazat írt a Financial Times, az uniós bürokraták sem rettennének el egy kis zsarolástól. A lap egy kiszivárgott brüsszeli uniós dokumentumra hivatkozva azt állította, hogy eddig példátlan gazdasági retorzióval sújtaná Magyarországot, ha a kormány nem szavazza meg február 1-jén az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélyt. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter közölte, hogy Magyarország nem enged a zsarolásnak. A Financial Timeshoz eljutott dokumentum szerint uniós tisztviselők kidolgoztak egy tervet, amelynek intézkedései kifejezetten a magyar gazdaság gyenge pontjait célozzák. A dokumentum szerint ha a magyar kormány megvétózza az ukrán támogatásokat a következő uniós csúcson, akkor a közösség állam- és kormányfői megszavazzák, hogy Magyarország végleg elesik az uniós forrásoktól.

Orbán Viktor kompromisszumos javaslata Ukrajna pénzügyi támogatására

A cikk megjelenése után adott interjújában Orbán Viktor rávilágított arra, hogy Magyarország kompromisszumkészségét bizonyítja, hogy beadta derekát a támogatást illetően, csak egy feltételt támasztott, ám a többi tagállam még mereven elzárkózik ettől. Kiemelte: 

A cikk megjelenése után az unió cáfolni igyekezett a Financial Times cikkét, és a dokumentumot egy a magyar gazdaság helyzetéről szóló feljegyzésnek nevezték. Mindenesetre ez a cikk is tökéletesen illeszkedett azok sorába, amelyek démonizálták Magyarországot és elsődleges céljuk volt elbizonytalanítani a magyar kormányt abban, hogy kitartson álláspontja mellett. Ilyen volt a Politico cikke is, amely meg nem nevezett forrásokra hivatkozva (így lényegében saját maga) egyenesen azt követelte, hogy fosszák meg szavazati jogától Magyarországot, vagyis, mint írták, dobják le az atombombát a magyarokra. A Politico természetesen ma is, vagyis a holnapi ülés előtt gyorsan lehozott még egy gyalázkodó cikket, amelyben azt írta: sorsdöntő európai csúcs előtt állunk, amelyen a magyar miniszterelnök pusztítást végezhet.

Ebben a helyzetben ülésezik tehát holnap, február elsején a miniszterek tanácsa, hogy döntés hozzanak Ukrajna további pénzügyi támogatásáról, miközben a keleti szomszédunk tovább vívja súlyos háborúját az oroszokkal. Mindenesetre a brüsszeli tisztviselők óvatos optimizmusukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a február 1-jei EU-vezetői csúcson megállapodás születik. A budapesti tisztviselők azt is elmondták a Reutersnak, hogy a találkozón eredményre számítanak. Erre válaszul az ugyancsak névtelenséget kérő uniós tisztviselők arról számoltak be a hírügynökségnek, hogy a többi uniós vezető nem akar beleegyezni abba, hogy minden évben felülvizsgálják a Kijevnek nyújtott támogatást. Rá is világítottak arra, hogy miért nem, mint mondták, azértn mert ez esetben Orbán Viktor minden alkalommal élhet a vétójoggal, vagyis Magyarország kevésbé lehetne zsarolható.