késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A béna kacsa Scholz esete a hiperaktív Macronnal – Az EU megosztottabb, mint valaha
Emmanuel Macron francia elnök egyértelmű üzenetet fogalmazott meg az európai vezetők párizsi csúcstalálkozóján: segítsenek Ukrajnának megnyerni a háborút, akár úgy is, hogy nyugati csapatokat küldenek a háborúban álló országba.
Fotó: Anadolu via AFP
Macron a hét elején tett utalásai az Ukrajnába küldendő csapatokról elemzők szerint pusztán taktikai jellegűek voltak – nem stratégiai elkötelezettséget tükröztek. A francia elnök kétértelműen nyilatkozott, s ez azt a célt szolgálta, hogy bizonytalanságot keltsen az orosz katonai tervezőkben. Macron üzenete azonban a Bloomberg belsős forrásai szerint kifejezetten ellentétes volt Olaf Scholz német kancellár szándékaival.
Nem működik a kémia
Scholz nem is késett a válasszal: a sajtón keresztül kategorikusan kizárta annak lehetőségét, hogy az európai nemzetek csapatokat küldjenek Ukrajnába. A nézeteltérés rávilágít a két vezető régóta fennálló együttműködési nehézségeire, eltérő stílusukra, de arra is, hogy ezek a feszültségek hogyan veszélyeztetik a konfliktus menetét – végső soron Moszkva malmára hajtva a vizet.
Macron egy francia tisztviselő szerint Scholzot bátortalan és ambíció nélküli vezetőnek tartja, aki nem képes hosszú távon gondolkodni.
A Bloomberg által megkérdezett, névtelenséget kérő személy rámutatott, hogy a páros között az első naptól kezdve nem működött a kémia.
A kancellár közeli segítői is elismerik, hogy ők ketten nem jönnek ki egymással. Berlinben Macront monarchikus figurának tartják, aki jobban ért a nagy víziók megfogalmazásához, mint a megvalósításukhoz.
Macron ötleteit, beszólásait erősen sérelmezik Berlinben.
Ilyen volt például az is, amikor a francia elnök a nyugati szövetségeseket szidta, mondván azok csak sisakokat és hálózsákokat ajánlottak Ukrajnának – ez egyértelmű célzás volt Németországra.
A francia poénkodás érthetően kiverte a biztosítékot Berlinben, hiszen Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb katonai segélyt nyújtja Ukrajnának, viszont ezzel párhuzamosan óvakodik attól, hogy a NATO-szövetségeseket is bevonja a háborúba akár csapatok, akár a legmodernebb fegyverek küldésével.
A Párizs–Berlin vita a legrosszabb pillanatban élesedett ki. Az európai nemzetek nem tudják teljesíteni lőszerszállítási ígéreteiket, az óceán túlpartján, a kongresszusban pedig elakadt a létfontosságú amerikai támogatás. Kijev attól tart, hogy ebben a helyzetben az orosz csapatok a nyár folyamán áttörhetik a védvonalait.
Napóleon is próbálkozott már hasonlóval
A nyugati vezetők hétfői találkozóján a kiszivárgott információk szerint Macron közölte, hogy egységbe szeretné forrasztani a Nyugatot, hogy Kijev megnyugodjon a támogatásokkal kapcsolatban. Ez azonban eleve hamvába holt kísérlet volt, miután bejelentette – még ha nem is gondolta komolyan –, hogy nyugati csapatokat küldene a háborúba. Steffen Hebestreit, a német kormány szóvivője ki is jelentette, hogy a nézeteltérés nem Macron és Scholz között, hanem a francia elnök és a nyugati vezetők szélesebb köre között alakult ki. Ezzel megpróbálta Scholzot – kevés sikerrel – kivonni a konfliktus gyújtópontjából.
Macron szárazföldi csapatok küldésére vonatkozó megjegyzései számos szövetséges részéről visszatetszést váltottak ki, és Putyin figyelmét is felkeltették.
Az orosz elnök nem kis iróniával meg is jegyezte: Napóleon is próbálkozott már hasonlóval.
Érdekes fejlemény azonban az is, hogy Macron nem maradt egyedül az álláspontjával, talán ő maga lepődött meg a legjobban, hogy volt olyan európai vezető, aki komolyan vette.
Putyin arra számít, hogy a holnap nem hoz sem Taurusokat, sem ATACMS-eket, de még elegendő mennyiségű lőszert sem
– írta Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter az X-en, utalva a nagy hatótávolságú rakétákra, amelyeket Németország és az Egyesült Államok is vonakodott biztosítani. „Feltétlenül meg kell változtatnunk a megközelítésünket, minden rendelkezésre álló lehetőséget be kell vennünk az eszköztárunkba” – mondta, támogatva Macron álláspontját.
A gall kakas csak kukorékol
A német kancellárt azonban teljesen érthetően bosszantja az a vád, hogy országa nem tesz eleget, mivel sokkal többet költ segélyezésre, támogatásra, mint a Rajnán túli szomszédja.
Nagyon irritál az egyensúly hiánya aközött, amire most valóban szükség van, és a vita között, ami erről a hadászati rendszerről folyik
– mondta Scholz a Taurus rakétákról a hét elején egy berlini konferencián, hozzzátéve, hogy Ukrajnának elsősorban lőszerre lenne szüksége.
A Kieli Intézet adatai szerint 2022 januárja és 2024 januárja között
Németország 17,7 milliárd euró, Franciaország pedig 0,64 milliárd euró katonai kötelezettségvállalást tett Ukrajna számára.
A francia kormány viszont azt állítja, hogy 3,8 milliárd eurót költött, anélkül, hogy e számok részletezését közölte volna. Ha így is van, az nem változtat azon, hogy a két ország támogatása között hatalmas a különbség.
Macron pozícióját gyengíti a Franciaország által eddig Ukrajnának nyújtott katonai segély csekély összege, amely nem áll összhangban azzal a profillal, amelyet Európa legerősebb katonai hatalmaként mutat
– mondta Rym Momtaz, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének párizsi kutatója. Magyarra lefordítva mindez azt jelenti, hogy a gall kakas hiába kukorékol, a német sas szerint ezt a saját szemétdombján kéne csinálnia.
Elemzők aprónak tűnő, de valójában lényegi különbségekre is felhívják a figyelmet a két európai vezető kommunikációjában.
Macron teljesen egyértelműen ukrán győzelemről beszélt, Scholz viszont csak annyit mondott, hogy Oroszország ne nyerje meg a háborút, és Ukrajna ne veszítse el.
Az eltérő hangvételt belpolitikai tényezők is magyarázzák.
A francia elnök második ciklusa 2027-ben lejár, utána nem indulhat már ezért a posztért. Így – vesztenivalója nem lévén – igyekszik magát beleírni a történelemkönyvekbe. Szöges ellentétben áll a helyzete a már most is ostrom alatt álló német kollégájáéval, aki napi szinten küzd azért, hogy a gazdasági bajok közepette egyben tartsa a rogyadozó német koalíciós kormányt, s aki napról napra veszít népszerűségéből a radikális AfD-vel szemben. Az utóbbi párt ellenzi a fegyverek Ukrajnába küldését, és ez az álláspontja egyre népszerűbb a német választók körében.
Scholz ősbűne
Macron és Scholz rossz viszonyának múltbeli okai is vannak. Korábban mindketten pénzügyminiszterek voltak, hosszú évek óta ismerik egymást. Kapcsolatukban a fordulópontot jó eséllyel az jelentette, amikor Scholz 2018-ban
azt javasolta, hogy Franciaország mondjon le az ENSZ Biztonsági Tanácsában betöltött állandó helyéről, és adja át az EU-nak.
A középhatalmi státuszból felemelkedni vágyó, a második világháború után szinte folyamatosan Németország árnyékában lévő franciák hiúsága ezt soha nem fogja megbocsátani. A gall kakas a teljes európai szemétdombon szeretne kukorékolni. Macron egyébként jó viszonyt ápolt Scholz elődjével, Angela Merkellel, erre is utalhatott hétfői kijelentése:
Ismertem egy olyan világot, ahol Németország és Franciaország egyetértett egymással.
Ami egyébként egyértelmű kinyilatkoztatása annak, hogy Európa két vezető állama ma nagyon távol került egymástól.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.