Japán megúszta a recessziót, véget érhet a negatív kamatok kora

Japán elkerülte a technikai recessziót, miután felfelé módosították a negyedik negyedéves GDP-adatot, nagy optimizmusra azonban nincs ok, mert a gazdaság talpra állása változatlanul lassú.

A hétfőn nyilvánosságra hozott, végleges adatok szerint 2023 utolsó három hónapjában évesített ütemben 0,4 százalékkal bővült a világ negyedik legnagyobb gazdasága az előző negyedévi 3,2 százalékos zsugorodás után, messze elmaradt azonban az 1,1 százalékos növekedést jelző elemzői várakozásoktól. Az első becslés még 0,4 százalékos csökkenést jelzett.

Az előző negyedévhez képest 0,1 százalékos a növekedés az első becslés azonos arányú zsugorodása helyett, de ez is elmarad a 0,3 százalékos bővülési várakozásoktól. A harmadik negyedévben 0,8 százalékos volt a visszaesés.

Jó és rossz hír

– emlékeztetett a hírrel kapcsolatban Szakai Szaiszuke, a Mizuho Research and Technologies vezető közgazdásza.

Az előzetesnél jobb eredmény oka a beruházások 2 százalékos növekedése. Ez jobb volt, mint az először becsült 0,1 százalékos csökkenés, de szintén elmaradt a 2,5 százalékos növekedési előrejelzéstől.

A japán gazdaság mintegy 60 százalékát kitevő magánfogyasztás viszont 0,3 százalékkal csökkent október–decemberben, ami valamivel rosszabb, mint az eredeti becslésben szereplő 0,2 százalékos visszaesés.

A külső kereslet 0,2 százalékponttal járult hozzá a reál-GDP-hez, ami nem változott az előzetes adatokhoz képest.

a kínai gazdaság lassulása, a Toyota egyik egységének leállása és a gyenge fogyasztás miatt – figyelmeztetett Szakai.

Vége a negatív kamatok korának

A gyengeségek ellenére igen valószínű, hogy a Bank of Japan (BoJ) a következő, március 18–19-i ülésén véget vet a negatív kamatok korának, a szakszervezeteknek ugyanis a jelek szerint az éves bértárgyalásokon sikerül jókora emelést kicsikarniuk.

Az ország legnagyobb szakszervezeti szövetsége, a Rengo harminc éve először követel 5 százalékot meghaladó, 5,85 százalékos béremelést, a jegybank pedig régóta hangoztatja, hogy a robusztus béremelés az előfeltétele a több mint egy évtizede tartó radikális monetáris kísérlet befejezésének – emlékeztetett a Reuters. A béremelések eredménye március közepén, a jegybank kamatdöntő ülése előtt derül ki.

Egyelőre azonban januárban már az egymást követő 22. hónapban csökkentek a reálbérek, a háztartások kiadásai pedig 35 hónapja legnagyobb mértékben zuhantak éves összehasonlításban. Az infláció viszont közelített a 2 százalékos célhoz.

Konszenzus egyelőre nincs a monetáris tanács kilenc tagja között azt illetően, hogy a mínusz 0,1 százalékos kamatlábat már márciusban vagy csak áprilisban emeljék-e, de az valószínű, hogy egyúttal felülvizsgálják a masszív ösztönzőprogramot is, amely a kötvényhozamok ellenőrzéséből és a kockázatosabb eszközök vásárlásából áll – értesült a hírügynökség banki forrásokból.