Kína bekeményít – nincs már szó a békés egyesítésről Tajvannal

Kína idén is a tavalyival megegyező mértékben, 7,2 százalékkal, 1670 milliárd jüanra emeli a védelmi kiadásokat, amelyek több mint a duplájukra nőttek Hszi Csin-ping elnök hivatali ideje alatt. Élesedett a hangnem is Tajvannal szemben, szó sincs már „békés egyesítésről”. (Egy jüan 50,7 forint.)  

Hivatalos adatok szerint a kínai védelmi költségvetés 2019-ben 7,5, 2020-ban 6,6, 2021-ben pedig 6,8 százalékkal nőtt, ezt követi a 7,2 százalékos ugrás tavaly és az idén. Ez jelentősen meghaladja a GDP tavalyi és idén célul kitűzött öt százalékos növekedését, utóbbit ráadásul nehéz is lesz elérni, mivel magasabb a bázis. A folyamatos növekedést jól illusztrálja, hogy 2013-ban, Hszi hatalomra kerülésekor 720 milliárd jüant fordítottak a hadseregre, 

a londoni székhelyű International Institute for Strategic Studies (IISS) szerint. Ezzel Kína nem csak a gazdaságát, hanem a katonai kiadásokat tekintve is a második a világon az Egyesült Államok mögött, amely az idén 886 milliárd dollárt költ erre a célra. (Egy dollár 7,2 jüan, az idei kínai védelmi kiadások értéke 230,6 milliárd dollár). Nem hivatalos becslések szerint azonban a kínai kiadások valójában magasabbak lehetnek a hivatalosan közölt számoknál – emlékeztetett a CNBC. 

Hszi azt a célt tűzte ki, hogy a kínai hadsereg 2027-re „világklasszis erő” legyen, kérdéses azonban, hogy ezt mennyire hátráltatja az elnök korrupció elleni harca, amelynek tavaly több tábornok és elődje után maga Li Sang-fu védelmi miniszter is áldozatul esett. A korrupció és a tisztogatás a hadseregben és a védelmi iparban olyan széles körű volt, hogy a Bloomberg tudósítása szerint amerikai illetékesek úgy vélik, Hszi emiatt kénytelen módosítani a tervein, és nem fog belevágni nagyszabású katonai akcióba a következő években.               

A hajók számát tekintve mindenesetre már most Kínáé a világ legnagyobb haditengerészete, 

Washingtoni források szerint emellett „lélegzetelállító ütemben” fejleszti űrbeli katonai képességeit is.

A kormány eltökélt abban, hogy a hadsereget harcra kész állapotba hozza – hangsúlyozta Li Csiang miniszterelnök kedden, a parlamenti ülésszak megnyitóján. „A fegyveres erők megerősítik a teljes körű katonai kiképzést és a harckészültséget, és határozottan megvédik a nemzeti szuverenitást, a biztonságot és a fejlesztési érdekeket” – jelentette ki. Elemzők kiemelték, hogy beszédében már nem tett említést Kína és Tajvan békés egyesítéséről. 

A Tajvan körüli feszültség jelentősen élesedett az elmúlt években, és a sziget változatlanul fontos szempont a kínai védelmi kiadások szempontjából – emlékeztetett a Reutersnek Li Ming-csiang, a szingapúri Rajaratnam School of International Studies (RSIS) kutatója.  

– vélekedett. Ez a háború nyilvánvalóan a Tajvan elleni lenne, amely azonban a világ számára olyan nagy költséggel járna, hogy még a fennálló helyzettel elégedetleneknek is rengeteg okuk van arra, hogy ne kockáztassák meg. A 10 ezer milliárd dolláros költség mellett eltörpülne az orosz–ukrán háború, a koronavírus-járvány és a globális pénzügyi válság okozta csapás.