Érdekes következtetésre jutott a Knight Frank nevű ingatlan-tanácsadó cég közelmúltban megjelent tanulmánya: eszerint a luxusórák piacán 9 százalékos átlagos éves hozam keletkezett az elmúlt tíz évben – derül ki a The Economic Times összeállításából. A lap cikke szerint ezzel az órák olyan alternatív befektetéseket utasítottak maguk mögé, mint a veterán járművek, a műtárgyak vagy éppen a gyémánt.
Ami a konkrét számokat illeti, miközben az órák ára 147 százalékkal emelkedett ebben az időszakban, a veterán autóké 118, a gyémánté pedig mindössze 13 százalékkal ment feljebb. A cikk ugyanakkor emlékeztet arra, hogy ugyan az évi 9 százalékos átlagos hozam egyáltalán nem rossz, az órapiaci árak rövid időn belül jókora kilengéseket tudnak mutatni a gazdasági környezet változásai nyomán.
Az óra nem pénzügyi termék
Az utóbbira a közelmúltban Jean-Frédéric Dufour, a Rolex vezérigazgatója is figyelmeztetett.
Ha valaki arra gondol, hogy az óra olyan befektetés, amely a tőkepiacihoz hasonló hozamokat generál, teljes tévúton jár
– fogalmazott Dufour a Neue Zürcher Zeitungnak, hozzátéve, hogy az órákat egyáltalán nem szerencsés, sőt, az iparág számára is kifejezetten káros a tőzsdei befektetésekhez hasonlítgatni. „Mi termékeket állítunk elő, és nem befektetési eszközöket” – emelte ki.
A Business Insider a hektikus ármozgások kapcsán emlékeztetett arra, hogy az árakat nyomon követő WatchCharts Overall Market Index 72 százalékot emelkedett 2021 januárja és 2022 márciusa között, miután a kriptovalutákkal és mémrészvényekkel tetemes hozamokat elérő kisbefektetők igyekeztek diverzifikálni a portfóliójukat. Ahogy azonban az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 2022-ben elkezdte emelni a kamatokat, az órák iránti kereslet azonnal csökkenni kezdett, miután a lakosság figyelme ismét a pénzügyi befektetésekre irányult.
Ennek nyomán az órák árát követő mutató a csúcs óta 38 százalékot zuhant, míg az amerikai részvények irányadó S&P 500 indexe 13 százalékot emelkedett ugyanebben az időszakban.
Nem véletlen, hogy egy évvel ezelőtt a Patek Philippe elnöke, Thierry Stern is arra figyelmeztetett, hogy „a luxusórák piaca lassul”. Ő pedig biztosan nem a levegőbe beszélt: cége gyártja az áhított Nautilus sportórát, és évente csak 60 ezer és 70 ezer darab közötti mennyiséget gyártanak. A modell ára egyébként körülbelül 30 ezer dollártól indul.
Ami az egyes svájci márkák népszerűségét illeti, a legfrissebb – a Morgan Stanley által 2020-ról készített – rangsort magasan a Rolex vezeti, hiszen a részesedése akkor közelített a 25 százalékhoz, miközben a második helyet megszerző Omega már „csak” 8,8 százalékos részt mondhatott magáénak. És bár az öt legjelentősebb gyártó négy éve a piac több mint 52 százaléka felett diszponált, a mezőny vége jóval szétaprózottabb: a tizedik helyen lévő Breitling márka részesedése például 2,4 százalékos volt.
Nagyon sok újdonsággal rukkoltak elő a gyártók
Közben nem állnak meg a fejlesztések sem az iparágban: az április közepén megrendezett Genfi Nemzetközi Órakiállításon is számos újdonsággal rukkoltak elő a gyártók. Az Euronews beszámolója szerint az idei szakkiállítás egyik slágere egy 980 grammos zsebóra volt, amely közel 3000 alkatrészt tartalmaz. A Berkley Grand Complication nevű modellt 11 év alatt fejlesztette ki a Vacheron Constantin három órakészítő mestere. A modell 63 extra funkciójával megdöntötte a „világ legbonyolultabb órája” rekordját, amelyet eddig is a svájci gyártó tartott. (A „complication” egyébként egy szakkifejezés, amely az óra bármely olyan funkcióját jelöli, amelyet az az idő mutatásán felül tud.) Az óra igazi különlegessége, hogy ez az első olyan modell, amely kínai öröknaptár funkcióval is rendelkezik.
A schaffhauseni székhelyű IWC pedig kiadta eddigi legösszetettebb naptáróráját – a „Portugieser Eternal Calendar”-t, az első világi öröknaptárórát. A világi naptár szabályai szabálytalanok – négyévente és 400 évente van szökőév, de nincs szökőév 100 évente. Ez azt jelenti, hogy a 2000-es és a 2400-as év szökőév, de 2100, 2200 és 2300 nem. Ellentétben tehát az öröknaptáros órákkal, amelyeket 400 évente kell módosítani ennek a szabályszerűségnek a figyelembevétele érdekében, a Portugieser Eternal Watch minden szökőévet pontosan kiszámol mostantól kezdve legalább 3999-ig. Christian Knoop, az IWC Schaffhausen formatervezési igazgatója az Euronews Culture-nek elmondta, hogy az óra fejlesztésekor a kihívás az volt, hogy találjanak egy olyan formát, amely képes lesz befogadni a komplex mechanikát, miközben hű marad az IWC minimalista dizájnjához.
Mire figyeljünk, ha használt órát veszünk?Ha valaki márkás svájci karóra vásárlásán töri a fejét, akár már százezer forint környékén is hozzájuthat egy működő, 60-as, 70-es évekbeli, mechanikus szerkezetű modellhez. Van azonban néhány szempont, amelyet érdemes figyelembe venni a vásárláskor. Talán a legfontosabb, hogy ha nem vagyunk óraszakértők, és nem kereskedőtől, órástól vásárolunk, akkor feltétlenül vizsgáltassuk be az órát egy szakműhelyben, nehogy értéktelen replikával térjünk haza. Ha az óra értékállósága is szempont, mindenképp érdemes mechanikus (automata vagy kézihúzós) modellt választani, mert a kvarcszerkezettel ellátott darabok másodpiaci értéke általában jóval alacsonyabb. Általános szabály az is, hogy az óra értéke annál magasabb, minél több eredeti alkatrészt tartalmaz: tehát a nem eredeti szíjcsat, az utólag felrakott, márkajelzés nélküli korona értékcsökkentő tényező lehet. Fontos, hogy a felújított számlap is nagyban csökkenti az óra értékét, erre mindenképp érdemes figyelemmel lenni. Azt pedig feltétlenül szem előtt kell tartani, hogy a mechanikus szerkezetű óráknak fenntartási költségük is van: a szerkezet ugyanis egy idő után elszennyeződik, ezért öt-hat évente érdemes órásmesterrel leszervizeltetni az órát, függetlenül attól, hogy használtuk-e, vagy sem. Ennek pedig tetemes a költsége: a szerkezet bonyolultságától függően 50–150 ezer forint is lehet alkalmanként. |
