Durva csapás lenne a nyugati cégeknek, ha Oroszország visszavágna a vagyonelkobzásért

Ha a nyugati országok lefoglaják a szankciók miatt befagyasztott orosz vagyont, arra Moszkva többféle módon visszavághat. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az eurázsiai ország elkobozná a külföldi befektetők pénzügyi eszközeit és értékpapírjait. Ezeket a háború kirobbanása óta különleges számlákon tartják, amelyekhez csak hatósági engedéllyel lehet hozzáférni.

Oroszország nem hozta nyilvánosságra a számlákon lévő összeget, de orosz tisztviselők szerint értékük megközelíti a 300 milliárd dollárt. Egy másik lehetőség, hogy a kormány lefoglalja a nyugati cégek és magánszemélyek vagyonát: ingatlanokat, gyárakat és gépeket. Ezzel a technológia és a know-how is orosz kézbe kerülne. Az állami hírügynökség, a RIA szerint az országban lévő nyugati cégek vagyona 288 milliárd dollár értékű lehet. 

Ugyanakkor egy elemző a Reutersnek azt mondta, hogy a 288 milliárd dollárba számos külföldön bejegyzett, oroszok által alapított cég is beletartozik, így ezek részben már most is orosz pénzek. Az is felmerült, hogy Oroszország bírósági úton támadja meg az eszközei lefoglalását. Erre pedig már akadt példa: az Európai Unió Bírósága áprilisban levette Mihail Fridmant az unió szankciós listájáról. 

A testület Pjotr Aven kérelmének is helyt adott, és a 2022. február 28-tól 2023. március 15-ig tartó időszakra megsemmisítette azokat a jogi aktusokat, amelyek alapján az EU felvette a két üzletembert a vagyonelkobzással járó korlátozó intézkedések listájára. Az uniós bíróság az előző hónapban ugyanis úgy ítélte meg, hogy a vonatkozó korlátozó intézkedések egyike sem kellően megalapozott.

Eddig is sokat buktak a nyugati cégek

Az európai és az amerikai vállalatok több mint 107 milliárd dollárt veszítettek az Oroszországból történő kivonulással a háború kezdete óta. A veszteség ráadásul folyamatosan nő, egyharmadával magasabb most, mint tavaly augusztusban volt. Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően számos nyugati vállalkozás jelentette be, hogy távozik Oroszországból.

Azonban számos szereplőnek ezt nem sikerült végrehajtani, míg mások nem is erőltették különösebben. Ez nem meglepő, mivel a szankciókat bevezető országok cégei csak moszkvai hozzájárulással szabadulhatnak meg oroszországi eszközeiktől, amit nem könnyű megszerezni, ezért a folyamat rendszerint elhúzódik. 

Ehhez hozzá kell tenni: az orosz kormány osztalékfizetési tilalmat is elrendelt tavaly, az érintettek néhány kivételt leszámítva egyetlen centet sem tudnak kiutalni az országból. Az autógyártók például jelképes összegért cserébe szabadultak meg az eszközeiktől, viszont a szerződéseikben visszavásárlási záradékban jelezték szándékukat a majdani visszatérésre. 

A francia Renault például egy rubelért adta el többségi részesedését az orosz Avtovazban. A japán Nissan is egy euróért adta át az oroszországi üzletágát egy állami tulajdonú szervezetnek. Szimbolikus, mindössze egyeurós áron értékesítette hét sörfőzdéjét a Heineken is. Legutóbb márciusban a Danone közölte, hogy megkapta a hatósági engedélyeket oroszországi eszközeinek eladására, 1,3 milliárd dolláros veszteséget vállalva. 

Megy az adok-kapok

Oroszország is veszített, a 300 milliárd dollár értékű jegybanki vagyon zár alá helyezésén túl is: Németország például államosította a Gazprom ottani üzemét, és saját irányítás alá helyezte a Rosznyefty schwedti finomítóját. A Nyugaton lefoglalt orosz eszközök mintegy 70 százalékát a belga Euroclear központi értéktárban tartják, összértékük 190 milliárd euró az orosz központi bank által birtokolt értékpapírokban és készpénzben.

A bankok szerint hosszú távon az orosz vagyon felhasználásának ára a modern pénzügyi világ bizalomvesztése lesz, ezért többször figyelmeztették a nyugati döntéshozókat, hogy ne kobozzák el az orosz eszközöket. Több ország is óvatos a kérdésben, márciusban Franciaország és Németország sem támogatta az úgynevezett háborús kötvények kibocsátását.

Nagy érvágás lenne a kontinensnek, ha más országok – például Kína – elővigyázatosságból hazatelepítenék a tartalékaikat. Oroszország már többször közölte: megtorolja a vagyona elkobzását, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint már kész a lista azokról a nyugati értékekről, amelyeket cserébe államosítanának ellenintézkedésként.