Az Európai Unióban gyártott brandyre kivetendő magas kínai vámok miatt jelentős mennyiségű konyak maradhat a francia vállalatok raktáraiban, amelyet nehéz lesz eladni máshol, így elemzők véleménye szerint a cégek arra kényszerülhetnek, hogy engedjenek az árból.
Peking az év elején indított dömpingellenes vizsgálatot az európai brandy ügyében az alkoholos italokat gyártók szövetségének panaszára. Félő, hogy emiatt a konyakkal ugyanaz történik majd, mint az ausztrál borral, amelyre Peking a két ország között kirobbant kereskedelmi háború keretében 218,4 százalékos importvámot vetett ki.
Emiatt az ausztrálok a saját borukba fulladtak, a 2019-ben még 1,1, milliárd dollár értékű kínai exportjuk gyakorlatilag nullára zuhant vissza.
Legrosszabb forgatókönyv
Bár hasonló vámok kivetése az európai brandyre a legrosszabb forgatókönyv lenne, elemzők már számolgatják, mit jelentene az olyan nagy francia konyakgyártók számára, mint a Pernod Ricard vagy a Rémy Cointreau.
A kérdés felmerül majd Hszi Csin-ping kínai elnök párizsi tárgyalásain is, az ágazati szövetség, a Bureau National Interprofessionnel du Cognac (BNIC) közleménye szerint ugyanis a konyakipar „jövője múlik” nagymértékben azon, hogy elkerüljék a büntetővámokat.
Ezt alátámasztják a számok is, hiszen
tavaly Kína adta a francia konyakexport 19,4 százalékát,
a piaca pedig a BNIC szerint nyereségesebb a többinél.
Az alacsony vámokat kibírják
Az alacsony vámok viszonylag kevés fennakadással fedezhetőek áremelésekkel, a magasabb tarifák azonban jelentős csapást mérhetnek a keresletre, nyilatkozta a Reutersnek Laurence Whyatt, a Barclays elemzője.
A Rémy és a Pernod nem nyilatkozott a hírügynökség megkeresésére, de
a részvényeik árfolyama 16, illetve 5,7 százalékkal csökkent, amióta Peking bejelentette a vizsgálatot.
Érik az exportra szánt konyakexport
Franciaországban tavaly kétmilliárd palacknyi konyak ért hordókban, amelynek a 97 százalékát exportra szánták, derült ki a BNIC adataiból. Kína korábbi részesedése alapján ebből 368,6 millió palacknyi kerülne a világ második legnagyobb gazdaságába. Az ital egy része már legalább tíz éve érik a hordókban.
Ehhez képest tavaly csupán 35 millió palack konyakot exportáltak az ázsiai országba. Ha a kivitel ezen a szinten marad, akkor a következő öt évben 175 millió palack francia konyak kerül a kínai piacra.
Ha viszont a magas vámok miatt jelentősen csökken a kereslet, az súlyos kihívást jelent a gyártók számára.
Ott marad az a rengeteg konyak a raktárban. Nagyon nehéz elképzelni, hogyan oldják meg ezt a problémát
– vélekedett Whyatt.
Zuhannak a konyakeladások
A legnagyobb gond az, hogy Kína után az Egyesült Államok a másik nagy konyakpiac, ott viszont zuhannak az eladások, ahogyan minden olyan ital esetében is, amelynek az ára meghaladja palackokként a száz dollárt. (Egy dollár 361,5 forint.) Márpedig minden konyak ebbe a kategóriába tartozik, a Rémy Martin Louis XIII vagy a Hennessy Paradis Imperial ára pedig meghaladja a háromezer dollárt.
A többi piac pedig viszonylag kicsi, így nem lesz hol eladni a kieső mennyiséget.
A gyártók így az árak csökkentésére kényszerülhetnek, ami veszélyezteti a profitot és a márka értékét, ezért ezt igyekeznek inkább elkerülni. Chris Beckett, a Quilter Cheviot, a Pernod befektetőjének részvénypiaci elemzési vezetője szerint erre az egyik lehetőség a konyak hosszabb ideig tartó érlelése – ez azonban a működő tőkét zsugorítaná.
Oliver Adcock, a Remy és a Pernod befektetője, az NS Partners alapkezelője szerint a legrosszabb forgatókönyv valószínűtlen, és Brüsszel remélhetőleg gyorsan megoldja a vitát. Kérdés, hogy az optimizmus mennyire megalapozott, mivel az Európai Bizottság sorra kezd hasonló vizsgálatokat bújtatott állami támogatások gyanúja miatt kínai termékek esetében az elektromos autóktól kezdve a napelemeken keresztül az orvostechnikai eszközökig.
