Az Európai Unióban gyártott brandyre kivetendő magas kínai vámok miatt jelentős mennyiségű konyak maradhat a francia vállalatok raktáraiban, amelyet nehéz lesz eladni máshol, így elemzők véleménye szerint a cégek arra kényszerülhetnek, hogy engedjenek az árból.
Peking az év elején indított dömpingellenes vizsgálatot az európai brandy ügyében az alkoholos italokat gyártók szövetségének panaszára. Félő, hogy emiatt a konyakkal ugyanaz történik majd, mint az ausztrál borral, amelyre Peking a két ország között kirobbant kereskedelmi háború keretében 218,4 százalékos importvámot vetett ki.
Emiatt az ausztrálok a saját borukba fulladtak, a 2019-ben még 1,1, milliárd dollár értékű kínai exportjuk gyakorlatilag nullára zuhant vissza.
Bár hasonló vámok kivetése az európai brandyre a legrosszabb forgatókönyv lenne, elemzők már számolgatják, mit jelentene az olyan nagy francia konyakgyártók számára, mint a Pernod Ricard vagy a Rémy Cointreau.
A kérdés felmerül majd Hszi Csin-ping kínai elnök párizsi tárgyalásain is, az ágazati szövetség, a Bureau National Interprofessionnel du Cognac (BNIC) közleménye szerint ugyanis a konyakipar „jövője múlik” nagymértékben azon, hogy elkerüljék a büntetővámokat.
Ezt alátámasztják a számok is, hiszen
tavaly Kína adta a francia konyakexport 19,4 százalékát,
a piaca pedig a BNIC szerint nyereségesebb a többinél.
Az alacsony vámok viszonylag kevés fennakadással fedezhetőek áremelésekkel, a magasabb tarifák azonban jelentős csapást mérhetnek a keresletre, nyilatkozta a Reutersnek Laurence Whyatt, a Barclays elemzője.
A Rémy és a Pernod nem nyilatkozott a hírügynökség megkeresésére, de
a részvényeik árfolyama 16, illetve 5,7 százalékkal csökkent, amióta Peking bejelentette a vizsgálatot.
Franciaországban tavaly kétmilliárd palacknyi konyak ért hordókban, amelynek a 97 százalékát exportra szánták, derült ki a BNIC adataiból. Kína korábbi részesedése alapján ebből 368,6 millió palacknyi kerülne a világ második legnagyobb gazdaságába. Az ital egy része már legalább tíz éve érik a hordókban.
Ehhez képest tavaly csupán 35 millió palack konyakot exportáltak az ázsiai országba. Ha a kivitel ezen a szinten marad, akkor a következő öt évben 175 millió palack francia konyak kerül a kínai piacra.
Ha viszont a magas vámok miatt jelentősen csökken a kereslet, az súlyos kihívást jelent a gyártók számára.
Ott marad az a rengeteg konyak a raktárban. Nagyon nehéz elképzelni, hogyan oldják meg ezt a problémát
– vélekedett Whyatt.
A legnagyobb gond az, hogy Kína után az Egyesült Államok a másik nagy konyakpiac, ott viszont zuhannak az eladások, ahogyan minden olyan ital esetében is, amelynek az ára meghaladja palackokként a száz dollárt. (Egy dollár 361,5 forint.) Márpedig minden konyak ebbe a kategóriába tartozik, a Rémy Martin Louis XIII vagy a Hennessy Paradis Imperial ára pedig meghaladja a háromezer dollárt.
A többi piac pedig viszonylag kicsi, így nem lesz hol eladni a kieső mennyiséget.
A gyártók így az árak csökkentésére kényszerülhetnek, ami veszélyezteti a profitot és a márka értékét, ezért ezt igyekeznek inkább elkerülni. Chris Beckett, a Quilter Cheviot, a Pernod befektetőjének részvénypiaci elemzési vezetője szerint erre az egyik lehetőség a konyak hosszabb ideig tartó érlelése – ez azonban a működő tőkét zsugorítaná.
Oliver Adcock, a Remy és a Pernod befektetője, az NS Partners alapkezelője szerint a legrosszabb forgatókönyv valószínűtlen, és Brüsszel remélhetőleg gyorsan megoldja a vitát. Kérdés, hogy az optimizmus mennyire megalapozott, mivel az Európai Bizottság sorra kezd hasonló vizsgálatokat bújtatott állami támogatások gyanúja miatt kínai termékek esetében az elektromos autóktól kezdve a napelemeken keresztül az orvostechnikai eszközökig.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.