Ki fogja fizetni a kötelező brit katonai szolgálatot?
Meglepetést keltett Rishi Sunak kampányígérete, amely a konzervatívok igen valószínűtlen választási győzelme esetén visszahozná a kötelező katonai vagy polgári szolgálatot, ami mellesleg teljes mértékben önkéntes lenne, mivel a megtagadása semmiféle retorziót nem vonna maga után. Még nagyobb kérdés, hogy miből finanszíroznák a 2,5 milliárd fontos tervet. (Egy font 451,4 forint.)
A javaslat a toryk hét végén nyilvánosságra hozott választási programjának része, és a homályos kérdések egy részét pár órával később máris tisztáznia kellett James Cleverly belügyminiszternek. Az ő szavaiból derült ki, hogy a szolgálatot megtagadókat nem fogják büntetőjogi felelősségre vonni. „Senki nem megy majd börtönbe emiatt. Kényszeríteni fogjuk rá az embereket” – nyilatkozta a Sky Newsnak anélkül, hogy elmondta volna, ez utóbbi mit jelent pontosan.
A Bloomberg értesülése szerint
az egyik lehetséges módszer, hogy kötelezővé teszik az úgynevezett „nemzeti szolgálatot” a jövendőbeli közalkalmazottaknak.
Rachel Reeves, a Munkáspárt leendő pénzügyminisztere „kétségbeesett” próbálkozásnak nevezte az ötletet, ami az eredetileg támogatni kívánt hátrányos helyzetű közösségek kárára válik majd.
Sunak minden szalmaszálba belekapaszkodik
A nemzeti szolgálat csak az egyike Sunak próbálkozásainak, hogy visszaszerezze a szavazók egy részét a nyári választás előtt a radikálisan jobboldali Reform UK párttól, belső felmérések ugyanis azt mutatták, hogy ez az a kérdés, ahol lehetnek esélyei.
A kormányfő abban reménykedik ugyanis, hogy ha már a 20-25 százalékponttal vezető Munkáspártot nem tudja behozni, akkor legalább a konzervatívok történelmi vereségét sikerül megakadályoznia – mondták hozzá közel állók a hírügynökségnek. A YouGov legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Munkáspárt 44, a toryk 22, a Reform UK 14 százalékon áll.
Maga Sunak a pártnál jobban szerepel: a május eleji 5 százalék után most 25 százalék van róla pozitív véleménnyel, míg Keir Starmerről 34 százalék.
Jövőre indulhat a program
A terv szerint bizottságot hoznának létre, amely segítené a 2025 szeptemberében induló kísérleti programra való jelentkezéseket, a következő parlament mandátumának a végéig pedig törvényt fogadnának el róla, és bevezetnék.
A bizottság feladata lenne megvizsgálni azt is, hogy az egyéves katonai szolgálat hozzásegítheti-e később jobb munka- vagy tanulási feltételekhez a fiatalokat. Elképzelhető például, hogy különböző ösztönzőkkel bátorítják majd a munkaadókat, hogy részesítsék előnyben a programon túljutottakat.
Hasonló kötelező katonai szolgálat több országban létezik, például Izraelben, Dél-Koreában vagy Szingapúrban.
Az Egyesült Királyság legutóbb a második világháború után vezetett be hadkötelezettséget
a tengerentúli kötelezettségei elvégzésére, de az 1960-as években megszüntették.
A hadsereg létszáma is jelentősen csökkent a tory kormányok alatt, 2012-ben még 110 ezer, tavaly már csak 85 ezer ember szolgált. Ez pedig egyre nagyobb fejfájást okoz az ország biztonságpolitikai köreiben az ukrajnai háború kirobbanása óta.
Honnan lesz pénz?
A toryk szerint a program költségeiből évi egymilliárd fontot finanszíroznának az adóelkerülések szigorúbb megakadályozásából. A maradék 1,5 milliárdot pedig abból az alapból, amelybe a korábban az Európai Uniónak fizetett összegek kerültek a Brexit után; ennek az alapnak a hatályát meghosszabbítanák. Az alapban lévő pénzt eredetileg a hátrányos helyzetű közösségek felzárkóztatására szánták.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.