A McDonald's globális álmait szétzúzhatja az izraeli háború

A már több mint hét hónapja zajló izraeli háború nemcsak Izraelre és a Gázai övezetre van hatással, hanem a világ számos részére rávetül a konfliktus árnyéka, elég csak a húszi támadások miatt lelassuló tengeri szállításokra vagy éppen az Európa számos nagyvárosában és az Egyesült Államokban is gyakori palesztinbarát tüntetésekre gondolni. 

Ugyanakkor számos vállalat más okból is megsínyli az elhúzódó konfliktust. Az amerikai gyorséttermi márkák közül többek között a McDonald’s és a KFC is arról számolt be, hogy az ázsiai piacokon nehezített pályán kell helyt állniuk, mivel a Közel-Keleten és Ázsia több országában is a márkák bojkottjára szólítják fel a fogyasztókat a vállalatok Izraelhez való vélt kötődése miatt – adta hírül a Bloomberg. 

Az október 7-én kezdődött konfliktus a Közel-Keleten nagy feszültségeket szított, melyek következtében egyre többen álltak ki a palesztinok mellett. Ennek egyik eleme az, hogy sok muszlim megváltoztatta fogyasztási szokásait a háború kitörése óta, és kisebb mértékben, vagy egyáltalán nem fogyaszt olyan termékeket, amelyek az Izraellel szövetséges Egyesült Államokból származnak.

A McDonald’s ráadásul amiatt is a bojkottlisták elejére került, mert a közösségi médiában számos fotó és videó is megjelent arról, hogy az október 7-i támadást követő napokban izraeli franchise-éttermek ételt adományoztak az ország katonáinak.

Más, nagy muszlim lakosságú országokban működő franchise-üzemeltetők is követték ezt a példát, többen is nyilatkozatokat adtak ki, amelyekben politikai semlegességüket hangsúlyozták, ám ez sok esetben csak apró sebtapasznak bizonyult.

Bár a McDonald’s nem árulta el, hogy a bojkottok mekkora kárt okoztak a vállalatnak 2023 negyedik negyedévében, a vezérigazgató, Chris Kempczinski egy februári sajtótájékoztatón elmondta, hogy a legjelentősebb hatása a Közel-Keleten volt, de több más muszlim országban is érezhető volt, így Indonéziában és Malajziában is.

Nem úszta meg a bojkottot a rivális KFC sem. Sőt, Malajziában több mint száz éttermét kellett ideiglenesen bezárnia. Az országban a gyorsétteremlánc 18 ezer alkalmazottat foglalkoztat, akiknek csaknem 85 százaléka muszlim.

Pakisztánban egyes élelmiszerboltokban a helyi víz- és üdítőital-márkák kiemelt helyet kapnak a polcokon, és látványosan előtérbe kerültek az olyan korábban népszerű tengerentúli márkákkal szemben, mint a Coca-Cola és a Pepsi. Ráadásul az országban óriásplakátokon is hirdetik, hogy egyes multinacionális nyugati vállalatok, köztük a két amerikai italmárka is izraeli kötődésű. Ennek eredményeként a Pepsi és Coca-Cola eladásai is több mint 10 százalékkal mérséklődtek a március 31-én zárult első negyedévben.

Ázsiához és a Közel-Kelethez hasonlóan Észak-Afrikában is érezhető a bojkott. Az Arab News beszámolója szerint áprilisban a tiltakozások miatt ideiglenesen be kellett zárni a KFC első algériai egységét.

Habár Európában a közvélemény kevésbé homogén, így a bojkottok hatását is nehezebb megállapítani, a kontinens egyik legnagyobb gyorsétterem-üzemeltetője, az AmRest Holdings – amelynek márkái közé tartozik a Burger King, a KFC és a Pizza Hut is – az első negyedéves jelentésében arról számolt be, hogy a háború hatással lehet a fogyasztói bizalomra, ám egyelőre nem számszerűsítették ennek következményeit.

A McDonald’s vezérigazgatója, Kempczinski megjegyezte, hogy az európai országok közül Franciaországban már markánsan megjelentek a bojkott hatásai. Az eladások visszaesése nagyban függ az adott gyorsétterem elhelyezkedésétől, ha az egység egy muszlimok által lakott területen található, akkor a számai látványosan elmaradnak a korábbiaktól.

A leglátványosabb McDonald’s-ellenes bojkott azonban nem a közel-keleti nem fogyasztás volt. Október végén Birminghamban a palesztin zászló színeire festett rágcsálókkal árasztották el az egyik helyi éttermet.