A gyenge jen betehet a japán újrafegyverkezésnek

Japán ötéves, 43 ezermilliárd jenes védelmi beruházását veszélyezteti a gyenge jen, amely az elmúlt másfél évben nagyjából 30 százalékkal csökkentette a kiadások dollárban kifejezett értékét. Tokió még 2022 decemberében készítette el tervét a védelmi költségvetés emeléséről, akkor a 43 ezermilliárd jenes összeg közel 400 milliárd dollárt ért, míg jelenleg csak 272 milliárd dollárt.

A gyengélkedő fizetőeszköz miatt jócskán megnőttek a védelmi minisztérium beszerzési költségei. Például a világ legfejlettebb vadászrepülőgépének számító F-35A darabonként 14 milliárd jenbe kerül, szemben a 2018-ban tervezett 11,6 milliárd jenes árral. Egy Aegis rendszerrel felszerelt hadihajóért 392 milliárd jent kell fizetnie a távol-keleti országnak, ami nagy ugrásnak számít a 2020-as 240 milliárd jenhez képest.

Még a Japánban gyártott védelmi berendezések sem ússzák meg az árfolyam-ingadozást, mivel sok alkatrészt más országokból szereznek be. A Taigei-osztályú tengeralattjárók közül az elsőt 2022-ben szolgálatba állították, végül a költségek az acél és a félvezetők árának emelkedése miatt az eredeti becsléshez képest mintegy 35 százalékkal, 95 milliárd jenre duzzadtak a Nikkei Asia szerint.

Japán újrafegyverkezik

Japán célja, hogy a bruttó hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő összegre növelje a  védelmi költségvetését 2027-ig. Az intézkedést több tényezővel is magyarázta a szigetország, többek között az észak-koreai fenyegetéssel. Továbbá a felkelő nap országa területi vitában áll Dél-Koreával és Oroszországgal is, az utóbbi esetében Tokió 

Szöullal a dél-koreai fennhatóság alatt álló Liancourt-szirtekről sem sikerült megegyeznie. A legélesebb vita azonban a Kelet-kínai-tengeren található Szenkaku-szigetek kapcsán folyik. Kína a saját részének tekinti a japán ellenőrzés alatt álló lakatlan szigetcsoportot, emiatt a kínai parti őrség rendszeresen járőrözik a közeli vizeken és a légtérben, amire a japán hadseregnek is reagálnia kell. 

Ehhez hozzá kell tenni, hogy a szigetekre Tajvan is igényt tart. A fegyverkezés másik indoka éppen Tajpej. Tokió egyre valószínűbbnek tartja Tajvan kínai invázióját. Ha ez megtörténik, akkor a Japán Önvédelmi Erők várhatóan csatlakoznak az amerikai erőkhöz a sziget környéki harcokhoz. Viszont könnyen előfordulhat, hogy Peking invázió helyett blokáddal törné meg Tajvant.

Több adóemelés vagy kevesebb tank?

A gyenge jenhez kapcsolódik, hogy mindezt miből finanszírozzák. A szigetország ugyanis államkötvények kibocsátása helyett adóemelésekből és új sápok kivetéséből fizetné a hadibeszerzéseket. Azonban az egyre kevesebbet érő japán fizetőeszköz miatt még nagyobb adóemelésekre lehet szükség, ami aligha növelné a kormány népszerűségét, miközben bő egy múlva választások lesznek a szigetországban.

Felmerült még az is, hogy a tervezettnél kevesebb eszközt importálnak, esetleg halasztják a beszerzéseket. Azt is érdemes megemlíteni, hogy Japán költségvetési helyzete az egyik legrosszabb az iparilag fejlett országok között: az államadósság mértéke az ország teljes GDP-jének a kétszerese, így aztán érthető, hogy inkább adóemeléssel oldaná meg a kormány finanszírozást, de a gyenge jen keresztülhúzhatja Tokió számításait.