késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A jobbra szavazó fiatalok borítják meg az eddigi rendet Európában
Nagyot fordult a világ az öreg kontinensen.
Európában rég nem látott mértékben támogatott a radikális jobboldal, a sok éven át Brüsszelből hirdetett bevándorlásbarát politika megbukott.
Ezt jó pár, az elmúlt hónapokban lencsevégre kapott történés és helyzet is alátámasztja, ha éppen ennek bizonyítására nem lenne elég az európai parlamenti választás eredménye.
Fotó: AFP
Elegáns fehér fiatalok
A franciaországi Biarritz, svéd Gotland vagy éppen a németországi Sylt nyaralószigetéről is bőven töltöttek fel olyan klipeket a közösségi médiába, amik tehetős európai fehér fiatalokról szólnak. Közös bennük, hogy önfeledt bulizásuk közben idegengyűlölő rigmusokra táncolnak, mulatnak. Talán a Gigi D’Agostino – L’amour Toujours című számára táncoló fiatal fiú ment el a legtovább, ő ugyanis két ujjal Hitler-bajuszt imitált magának, miközben még a „Sieg Heil” egykori náci karlendítésre utaló mozdulatokat is tett. Persze a videó felháborodást váltott ki Németországban, gyűlöletbeszédre hivatkoztak. Ugyanakkor a hivatalos elutasítás, az eluralkodó gondolatok fel nem vállalása nem ért célt:
minden idők legjobb eredményét érte el az AfD, a radikális jobboldali párt Németországban.
Csapás, csapás hátán
De ha ez nem lenne elég, hasonló a helyzet egész Franciaországban, ahol Macron elnök előrehozott választást írt ki, miután a Nemzeti Tömörülés pártja tönkreverte a centristákat.
A politikai földindulás következményképpen a brüsszeli parlament minden negyedik képviselője a radikális jobboldali pártok valamelyikéből kerülhet ki.
Az eredmény sok kérdést felvet: vajon miért támogatja sok Z generációs fiatal a radikális erőket? Miért mennek szembe szüleik eszméivel, akik a szexuális forradalom időszakában váltak felnőttekké? Miért nem stigmatizálják a nyíltan rasszista megnyilvánulásokat? – sorolja a kérdéseket a Politico.
A válaszokat kutatva
A válasz nyilván összetett. Ugyanakkor valahol a megélhetési költségek emelkedése, a Covid-időszakban való elszigeteltség körül kell keresni,de nyilvánvalóan annak is nagy hatása volt a fiatalokra, hogy
2015 óta 2 millió migráns áramlott be Európába – a hivatalos adatok szerint.
Persze a közösségi média hatásai sem elhanyagolhatók. Sok fiatal ugyanis gyakorlatilag kizárólag csak az X-ről, vagy éppen a TikTokról tájékozódik, ahol a tartalmak a legtöbb esetben szinte ellenőrizetlenül kerülnek fel. Magyarul: sokkal több radikális véleményt hallottak, mint a korábbi generációk, akik a szigorúan ellenőrzött televíziótársaságok műsorfolyamát nézték, vagy éppen újságot olvastak.
Fotó: AFP
Bardella, az adu
A simamodorú, 28 éves Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnökének személyisége is segít megmagyarázni a helyzetet – mondta Mathieu Gallard, az Ipsos közvélemény-kutató cég kutatási igazgatója. A Politicónak azt emelte ki, hogy
Bardella hatékonyan mozgósított a közösségi médiában.
Ugyanakkor Bardella ereje a közösségi médiában nem a döntő tényező. Alapvetően Macron erőtlensége, és a bevándorlók népszerűtlensége volt a fő ok.
Lakáskérdés
Yanis Ouadah a Nemzeti Tömörülés helyi képviselője találóan összefoglalta a helyzetet. Azt mondta:
Amikor a bevándorlók hamarabb jutnak lakáshoz, mint a franciák, az nem tetszik a fiataloknak.
Hasonlóan gondolkodnak a fiatalok Hollandiában is, ahol váratlanul erősödött meg Geert Wilders. Ottani diákok hangsúlyozták, hogy egyáltalán nincsenek a bevándorlók ellen, de
válság idején magunkra is gondolnunk kell
A Covidnak is van „mellékhatása”. A koronavírus idején, amikor a fiatalok be voltak zárva, lábra kapott a gondolat, amely szerint a politikusok titkolják, és elszigetelten élnek döntéseik hatásától. Ez pedig nyilvánvalóan elfordulást váltott ki az aktuális politikai elittől.
Érdekes időzítés
A fiatalok radikalizálódása nem esik egybe a gazdasági helyzet mélypontjával. Az infláció – ami közvetlen összefüggésben áll vásárlóerővel – 2022 októberében érte el 10 százalékot meghaladó csúcsát az eurózónában, mostanra 2 százalék köré esett. A munkanélküliség átlagosan 6 százalékos, azaz a fele a 2013-ban elért 12 százaléknak.
Európa tehát már túl van a nehezén, ugyanakkor ezeknek a sokkoknak az elhúzódó hatásai formálják a politikát ma, és valószínűleg még évtizedekig.
Ezt az is alátámasztja, hogy a fiatal felnőttkorban kialakuló politikai irányultság akár évtizedekig is megmaradhat, így aztán érdemes lesz hozzászokni, az új, jobboldali szereplőkhöz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.