A törökök nagy becsben tartják, gondosan ápolják a magyar emlékeket

A törökök nagy becsben tartják, gondosan ápolják a magyar emlékeket: Rákóczi, Thököly, Kossuth emlékháza, emléktáblái ma is látogathatók és láthatók szépen felújított, karbantartott épületekben, gondosan összeállított szöveges információkkal vezetve végig az érdeklődőket.

Isztambulban 250-300 olyan család él, amelynek van magyar tagja, de nem évszázados gyökerű, nem több generáción át ápolt kapcsolatok ezek, hanem jellemzően friss házasságok. Az isztambuli Magyar Kulturális Központban egy igazán részletes, érthető, kompakt kiállítás vezeti végig a látogatókat a törökországi magyar emlékeken.

A török városban érdemes rászánni egy fél-egy órát arra, ami után már egészen másként tekintünk a hatalmas, nyüzsgő városra – a Boszporusz fölött átívelő, az Európát Ázsiával összekötő hídra. 

Hidak a múltba

Isztambul jó néhány napra elegendő látnivalót kínál. A két magyarországnyi lakosságot számláló metropoliszban a török–magyar közös múlt egyik tárgyi emléke a Pantokrator monostor, a Zeyrek Molla dzsámi, amely Szent Piroska/Komnénosz Eiréné (1084–1134) bizánci császárné, magyar királylány kezdeményezésére épült 1118–1136 között. A templom-, kolostor- és kórház együttese az Aja Szófia mellett a második legnagyobb bizánci épület ma már Isztambulban. Itt temették el Eiréné császárnét, akinek szarkofágja később az Aja Szófiában kapott helyet.

Még belefér a napba az  isztambuli Hadtörténeti Múzeum, ahol 

Az első oszmán fegyverkiállítást is tartalmazó múzeumra rendkívül büszkék a törökök, az egykori Katonai Akadémiai Testgyakorló Házában a hódításokban gazdag sok évszázados történelem gazdag leletanyaga látható.

A mohácsi csatának egész falat betöltő installációt szenteltek, ezzel is jelezve, hogy az a győzelem bizony világok sorsát döntötte el hajdan.

Vendéglátónk a Török Turisztikai Hivatal a magyar emlékek között fő helyre sorolja az Ödön pasáról, azaz Széchenyi István gyermekéről, Széchenyi Ödönről elnevezett tűzoltó múzeumot. 

Széchenyi Ödön egykori orosz riválisán felülkerekedve nyerte el az isztambuli tűzoltóság felállítására szóló megbízást, aminek eredményeként 1880-ban az első keresztény lett, akit pasai rangra emeltek. 1922-ben bekövetkezett haláláig Isztambulban élt, gyakorlatilag haláláig személyesen irányította tűzoltást. 

A törökbarát kuruc király mítosza

Isztambultól több mint 300 kilométert kell utazni Karatepe faluig, ahol emléktábla, Izmitben pedig emlékmúzeum hirdeti a törökbarát kuruc király, Thököly Imre erdélyi fejedelem emlékét, aki 1705-ben itt halt meg. 

Törökország egyik kis falujában, Karatepében 

Az emlékművön Thökölyé mellett Zrínyi Ilona arcképe is látható, mellettük török és magyar nyelven rövid életrajz. Sokkal részletesebb anyagot találni Kocaeliben, a Thököly Imre emlékházban, ahol a gondnok szerint havonta két-három tucat látogatót fogadnak. Erről gondosan vezetett névsor tanúskodik.

Thököly gróf, a magyar nagybirtokos, kuruc fővezér 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme volt, uralkodóvá Ibrahim, budai pasa nevezte ki Felső-Magyarország élére.

Az 1699-ben megkötött karlócai béke után Thököly Isztambulban élt, két évvel később engedélyezték számára, hogy mintegy 1500 hívével együtt Izmitben telepedjen le. Itt, Kis-Ázsiában hunyt el felesége, Zrínyi Ilona 1703-ban, majd két évvel később, 1705 szeptemberében, néhány nappal a 48. születésnapja előtt Thököly is.

Földi maradványai két évszázadon át török földben nyugodtak, végül holttestét 1906-ban a magyar állam hazaszállította Izmitből, és szülővárosában, Késmárkon helyezték örök nyugalomra.

Papírmúzeum egy kolozsvári magyar emlékére

Az Ibrahim Müteferrika Papírmúzeumot 2013-ban alapították a Márvány-tenger partján fekvő, Yalovában a kolozsvári születésű Ibrahim Müteferrika emlékére. Müteferrika, kinek magyar nevét nem ismerjük az 1727-ben Isztambulban létrehozott első oszmán nyomdához szükséges papír előállításához a Yalova közeli Elmalik faluban alapított papírgyárat.

Yalovában további magyar vonatkozásra bukkanunk a török–japán év emlékére alapított új Bonsai Múzeumban, ahol egy apró magyar akácot is nagy odafigyeléssel gondoz a múzeum rendkívül elhivatott bonsai mestere.

Aki újabb pár száz kilométernyi út megtételére vállalkozik, a kerámiáról híres Kütahya városában Kossuth Lajos emlékmúzeumát is láthatja, ahol a XIX. századi magyar történelem meghatározó személyisége politikai menekültként élt. 

Kossuth 1850 kora tavasza és 1851 kora ősze között a kis-ázsiai Kütahya egyik pompás házában vendégeskedett feleségével, Terézzel.

a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása 1982 óta várja az érdeklődőket. Az épület kétemeletes, máig remek formában megőrzött, korhű módon berendezett, a múzeumkertben pedig Kossuth Lajos egész alakos szobra látható. Az impozáns szobor tövében, a ház körül a dúsan ültetett rózsatövek ontják friss virágaikat.

Magyar turista bizonyára ritkán veszi erre az irányt, de ha mégis, láthatja, hogy a törökök nemcsak saját vezetőik – mint például az országszerte mindenhol ma is látható Atatürk – emlékét ápolják nagy szeretettel, de méltó emléket állítanak egykori barátaiknak is.