Vágott a kamatokon, mégis kifejezetten héja maradt az EKB: Lagarde beszélt az EKB döntéséről
Az előzetes piaci és elemzői várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 4,25 százalékra csökkentette az eurózóna irányadó kamatát az Európai Központi Bank, ezzel kilenc hónap után enyhíteni kezdte a hitelfelvétel költségét a monetáris unióban. Az EKB közleménye a döntés hátteréről kiemelte: az inflációs pálya alakulását figyelve most már elérkezettnek látták az időt a kamatok visszafogott csökkentésére, továbbá úgy látják, a monetáris szigor gyümölcse legalább részben beérett, így időszerűvé vált a ráta kismértékű csökkentése.
A közlemény hozzátette, a mögöttes pénzromlási adatok is az árnyomás átfogó enyhülését támasztják alá, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a bérnövekedési adatok láttán eléggé valószínű, hogy a jegybank az idén már nem tudja a 2 százalékos célszint alá szorítani az inflációt, sőt,
az inflációs cél elérésére még 2025 elején sem kerülhet majd sor.
A monetáris politikai szakértők előrejelzéseikben egyöntetűen felfelé módosították az inflációs pályával kapcsolatos várakozásaikat az idei és a jövő évre vonatkozóan egyaránt, eszerint az idei átlagos pénzromlási ráta 2,5 százalék, jövőre 2,2 százalék, 2026-ban pedig 1,9 százalék lehet. A volatilis energiaáraktól megtisztított maginflációs mutató éves átlaga 2,8, 2,2, és 1,6 százalék lehet majd ugyanezen évekre vonatkozóan.
Ezen adatok láttán az EKB közleménye kiemelte: a jegybank kész egészen addig magasan tartani a kamatokat, amíg nem lesznek biztosak benne, hogy a pénzromlás elleni harcot meg lehet nyerni, ezen munkája során pedig ezek után is adatvezérelt módon hozza majd meg monetáris politikai döntéseit – kiemelt figyelmet fordítva az inflációs és GDP-adatokra.
A döntést követő első piaci reakciók valamivel hevesebbek voltak, mint amire számítani lehetett, hiszen az ugyan a befektetők számára hónapok óta egyértelmű volt, hogy júniusban vágni fog az EKB, így a kamatcsökkentést már beárazták az eszközök árfolyamába, de a közlemény egy fokkal héjább hangnemet ütött meg a vártnál, így a piacokon kisebb meglepetés volt látható.
Az euró 0,21 százalékkal erősödött a dollárral szemben,
a forint viszont nagyjából korábbi sávjában maradt, a 390,7-es szint környékén.
Lagarde: nem kötelezzük el magunkat semmilyen kamatpálya mellett
A döntés hátteréről Christine Lagarde, az EKB elnöke sajtótájékoztatóján kiemelte: az eurózóna gazdasága végre növekedni tudott az első negyedévben, a talpraállás pedig a továbbiakban is folytatódni fog. A globális kereslet nőni fog, főleg, hogy a monetáris politika előbb, mintsem utóbb kevésbé fogja majd már vissza a költekezést. A jegybank ennek ellenére nem kötelezi el magát semmilyen kamatpálya mellett.
Lagarde szerint a fiskális politikák célja a monetáris oldallal együttműködve
a gazdaság egészségének javítása kellene hogy legyen, úgy, hogy közben az inflációs pályát sem állítják ismét hegymenetbe
– a pénzromlás ugyanis javuló irányt mutat, de a felette való győzelmet a bérek növekedése és a regionálisan jelentkező árnyomás miatt még nem lehet kihirdetni.
Az EKB feje szerint az ukrajnai és az izraeli háborúk súlyos veszélyt jelentenek a világgazdaság növekedésére, amit a világ vezető hatalmai közti kereskedelmi háborúk csak súlyosbítani tudnak. A geopolitikai feszültségek az energia- és élelmiszerárakra is felhajtó hatással lehetnek – tette hozzá Lagarde.
Újságírói kérdésekre az EKB feje elmondta: kifejezetten biztosak benne, hogy jó döntést hoztak a kamatvágással még úgy is, hogy közben emelték az inflációs kilátásaikat – ennek oka, hogy a szigorítás üteme rettentő gyors volt, amivel, majd az azt követő platóval együtt sikeresen megfelezték a pénzromlást a 10 százalék feletti szintekről. Most viszont már a felezett értéktől is messze vagyunk, így a visszafogott enyhítés mindenképpen jogosnak tekinthető, főleg, hogy a monetáris politika hatásai késleltetve jelennek meg a gazdaságban.
A mai döntéssel nem feltétlenül kezdődik meg az enyhítési dömping
– emelte ki Lagarde, hozzátéve, hogy az EKB kamatpolitikájának iránya azonban most már a vágások, nem pedig a további emelések felé mutat. Az EKB mai döntésével egyetlen tanácstag kivételével minden jegybankár egyetértett – tette hozzá.
Egy újságíró megkérdezte, hogy mit gondol Lagarde: az, hogy az EP-választások indulásával együtt, de az infláció látványos csökkenése nélkül kezdték meg a vágást, nem tűnhet-e úgy egyeseknek, mintha feladták volna a harcot a pénzromlás ellen. Az EKB feje válaszában kiemelte: a jegybank többször is megfelezte a pénzromlás ütemét az elmúlt másfél évben, tehát munkájuk sikeresnek tekinthető a vágás megkezdéséhez.
A neutrális rátával (az a kamatszint, amelyen a monetáris politika se nem serkenti, se nem fogja vissza a gazdaságot) kapcsolatos kérdésre Lagarde elmondta: sosem szeretett erre a felvetésre pontos számbeli választ adni,
de annyit elárul, hogy most nagyon messze vagyunk tőle.
Macron felvetésére, miszerint az EKB-nak a gazdasági növekedés és a zöldátállás, fenntarthatóság témakörével is foglalkoznia kellene munkája során, Lagarde kiemelte: az EKB mandátuma az árstabilitás biztosítása, ezt ők maguk semmilyen módon nem tudják megváltoztatni. Szerinte viszont az árstabilitás hozzájárul a befektetések bevonzásához, ami segíti a gazdasági növekedést is, tehát áttételesen már most is foglalkoznak vele.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.