Magyar technológiák segítik a fejlődő országokban a vízválság megoldását

A fejlődő országokban – főleg a vidéki területeken – a lakosok ivóvízhálózattal való ellátása rendkívül alacsony, miközben a meglévő vezetékek állapota sem megfelelő, vagy nincs is ilyen hálózat. Ezeken a területeken az ivóvízellátás részben egészségtelen vízforrásokból, részben és időszakosan működő csőhálózatokkal vagy azok nélkül történik. Számos helyen nemhogy szennyvíztisztító telepek, de csatornarendszerek sincsenek, így a keletkezett szennyvizek több mint 80 százaléka tisztítatlanul kerül vissza a víztestekbe. A népesség növekedése és az urbanizáció erősödése, a vízkészletek korlátozott mennyisége, a vidéki települések elszigetelődése miatt fennálló vízválság tehát azonnali megoldásra vár.

Vezetékhálózat nélkül is van megfelelő megoldás

Senki sem tudná finanszírozni, ha hálózatépítéssel egybekötött tisztító rendszereket kellene ezekben az országokban is kiépíteni. Viszont ivóvízre szükség van, a keletkező szennyvizet a környezeti és egészségügyi problémák elkerülése érdekében pedig kezelni kell. Ráadásul azonnali megoldás kell, olyan, amely tovább is fejleszthető, ha később mégis kiépítenék a hálózatokat, a csatornarendszert. E vízipari fejlesztéseknek 

• egyúttal költséghatékonynak, 
• megfizethetőnek kell lenniük, továbbá 
• a magántőke számára is vonzó befektetési formákban kell történniük.

A fenti kihívásokra már létezik az ENSZ által is elismert, nevesített, fenntartható, megfizethető és megtérülő magyar technológia. A 10. Víz Világfórumon, valamint az ENSZ tavalyi Vízkonferenciáján Áder János is ezeket a magyar megoldásokat ajánlotta Afrika vízellátására és szennyvíztisztítására.

A Hungarian Water Partnership (HWP) tagvállalatai – köztük kiemelten a Pureco-Tradeland Kft. – által kidolgozott, majd nemzetközi partnerekkel már több afrikai településen alkalmazott technológiák a fejlődő világ egészséges ivóvízellátásának és szennyvíztisztításának jól működő és egyetlen, reálisan megfizethető módját jelentik a Pureco-Tradeland Kft. ügyvezetője szerint. Forintos Róbert, a HWP egyik alapítója és társelnöke a Világgazdaságnak elmondta, hogy a szintén ENSZ-ajánlással rendelkező, könnyen telepíthető, egyszerűen üzemeltethető, Puraid nevű mobil víztisztítási technológia alkalmazásával nincs szükség csővezeték építésére. E megoldással a fejlett világban tapasztalt, 

Kovács Károly, a HWP másik alapítója és elnöke kiemelte, hogy ezek a hálózatépítés nélküli, fogyasztóközeli technológiák a szükséges beruházási tőke mintegy 99 százalékos csökkenését teszik lehetővé. Ez a biztonságos ivóvízellátás esetében évi 5 eurónál kisebb fejenkénti ráfordítást igényel, a folyékony hulladék kezelése és a szennyvíztisztítás esetében pedig kevesebb mint fejenkénti 10 eurót évente. Ezek mellett a kiadások mellett a befektetett tőke megtérül, és lehetővé válik a magántőke bevonása is.

Ghanában már bizonyítottak a magyar megoldások

Rámutatott arra, hogy az ENSZ által is elismert és az SDG 6 nevű, víz- és szennyvíztisztasági uniós terv megvalósításának felgyorsítását támogató megoldásként ajánlott Septopure szennyvíztisztító technológia használatával, évi 5-6 milliárd dolláros fejlesztéssel Afrika nagy részének szennyvíz-tisztítását meg lehetne oldani. Mindkét megoldás Ghánában már bizonyított. A fővárost követő három legnagyobb ghánai városban (Kumasi, Takoradi és Tamale) e technológiával épült szennyvíztisztító telep közel ötmillió ember mindennapjait teszi egészségesebbé. A ghánai Akim Wenchiben eközben a Puraidet tesztelték, amellyel a közkutak vizéből távolíthatók el a vas- és mangánszennyeződések, betegséget okozó baktériumok. 

A pilot eredményeképpen új koncepció bevezetésén dolgoznak Ghánában a magyar szakemberek.

A HWP segíti a magyar vízipar exportsikereit

A HWP célja

• a magyar víz- és szennyvízipari exportjának támogatása,
• a tagvállatok nemzetközi versenyképességének és teljesítőképességének erősítése, azok külpiaci eredményeinek növelése az összehangolt ágazati arculatépítés, valamint 
• a költséghatékony közös fellépés.

Tagvállalatainak az említett Ghánán túl például Kínában, Vietnámban, Ruandában és Indonéziában is vannak projektjei, üzemeltetett létesítményei. További lehetőségeket látnak Sierra Leonében, Tanzániában, Ruandában, Egyiptomban és Azerbajdzsánban is.

Van, ahol az állam is besegít

A HWP a tagszervezeteinek befizetéseiből fedezte az IFAT-on való részvételélének költségeit, míg például a hasonló németországi szervezet, a German Water Partnershippel (GWP) tevékenységét a német állam finanszírozza.

Az idei IFAT további hozadéka az volt Forintos Róbert válasza szerint a magyar vízipar számára, hogy a HWP és a GWP négy területet érintő együttműködési megállapodást kötött. A területek a következők:

• kutatás-fejlesztés – elsősorban a közüzemi hatóságokkal, az egyetemekkel és innovatív cégekkel a tudás- és technológiaátadás érdekében.
• Kapacitásfejlesztés: vízügyi oktatási modulok és szabványok közös kifejlesztése.
• Víz- és használtvíz-projektek megvalósítása.
• Projektpartnerek támogatása és cseréje modern és innovatív technológiákkal, folyamatokkal.
• Víz- és szennyvíz-technológiai tudásátadás a tagvállalatokkal.

Másik hozadékként a 21. századi magyar víztechnológiák bemutatásával a magyar vízipar felkerült a világtérképre. E technológiák közé tartoznak a felsorolt speciális és az ENSZ által is regisztrált víz-, illetve szennyvíztisztítási eljárások. Részben ezekre alapozva a rendezvényen újabb partnerségeket, üzleteket megalapozó informális tárgyalások sorozatára is sor került.