Újra beperli a Mol a horvát államot- Zágrábban már ügyvédeket toboroznak

A Mol és a horvát állam legújabb vitája a 2022-es energiaválság idején kezdődött. Andrej Plenkovic miniszterelnök kormánya ugyanis arra kényszerítette a Mol többségi tulajdonában lévő horvát kőolajvállaltot, az INA-t, hogy az országban kitermelt gázt a kizárólag állami tulajdonban lévő Horvát Elektromos Műveknek (HEP) adja el, méghozzá nyomott áron. 

Az első hónapokban ez az ár kilowattóránként 41 euró volt, később azonban 47 euróra emelték, ami így is az akkori piaci árak töredéke maradt. Az energiaválság legdurvább napjaiban ugyanis a gáz egységára a 200 eurót is meghaladta. Az intézkedés miatt az Európai Bizottság is figyelmeztette Zágrábot. Szerintük ugyanis ez a szabad piacba való beavatkozás, ám a horvát kormány ennek ellenére nem változtatott a szabályon. 

Így gondolják a Molnál is, szerintük ugyanis a horvátok döntése aránytalanul túlzó volt. Ennek ellenére az elmúlt másfél évben a Mol többször felvette a kapcsolatot a horvát kormány illetékeseivel, és készen állt békés megoldást találni mindkét fél számára. Ez azonban nem sikerült, ezért most a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához fordultak.  

Reagáltak a horvátok 

A perre a horvát kormány egy közleményben reagált. Azt írták, hogy az intézkedés összhangban volt minden horvát szabállyal, és azért vezették be, hogy megvédjék a családokat és a közintézményeket. Szerintük a magas energiaárak több mint 120 ezer háztartás ellátását veszélyeztették, ezzel a döntésükkel azonban számukra is biztosították a gázellátást. Épp úgy, ahogy a kórházaknak és az iskoláknak is. 

Ennek ellenére a Horvát Állami Főügyészség (DORH) közzétett egy felhívást, melyben nemzetközi gazdasági perekben jártas ügyvédek jelentkezését várják. A jogászokat arra kérik, hogy június 26-ig küldjék meg a javasolt perstratégiájukat és az árajánlataikat, melyek közül néhány héten belül ki fogják választani azt, aki képviseli majd az ügyben az országot.  

Nem ez az első Mol-per 

A horvát állam és a Mol viszonya évek óta rossz. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a mostanival együtt ez a negyedik választottbírósági eljárás a két fél között, de a horvát bíróságoknak is bőven adtak munkát. A konfliktus az INA megvásárlásáig vezethető vissza, a horvátok ugyanis azt állítják, hogy a magyar vállalat jogtalanul szerezte meg az INA többségi tulajdonát. 

• Az első pert a Mol 2013 végén indította a horvátok ellen, mivel a zágrábi kormány nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait. 
• A zágrábi kormány válaszul 2014 elején az ENSZ kereskedelmi bíróságához fordult. 
• A horvát álláspont szerint ugyanis a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, és ígéreteivel ellentétben nem újította fel a sziszeki olajfinomítót.  

Ezzel pedig a vádjaik szerint a Mol megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. 

Zágráb az ügyben fellebbezett, de ismét elmarasztalták és egy 235 millió dolláros kártérítést is megítéltek a Molnak. Az INA eladásának ügyét a horvát bíróság is tárgyalta.  A zágrábi testület 2019-ben úgy döntött, hogy elítéli Ivo Sanader korábbi horvát miniszterelnököt és Hernádi Zsoltot is. A vád szerint ugyanis a Mol vezetője 10 millió eurónyi kenőpénzt ígért az INA többségi részvényeiért. Ezért a magyar üzletembert két év börtönre ítélték. 

A Mol tavaly is kezdeményezett egy választottbírósági eljárást a horvátok ellen, mert 2011 és 2015 között megemelték a szénhidrogén-kitermelés díját, és így közvetve kárt okoztak neki. Ebben az ügyben még nem született döntés.