késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Bekeményítenek a német konzervatívok
Az ellenzéki német jobbközép pártok egyre keményebb álláspontot foglalnak el az ukrán menekültekkel szemben. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) már azt követeli, hogy küldjék őket haza, ha nem találnak munkát Németországban.
Több mint két évvel a háború kirobbanása után most már érvényesülnie kellene az elvnek: vállaljanak munkát Németországban, vagy térjenek vissza Nyugat-Ukrajna biztonságos területeire
– nyilatkozta a hétvégén Alexander Dobrindt, a CSU parlamenti frakcióvezetője a Bild am Sonntagnak.
Dobrindt a kutatási eredmények ellenére kitart amellett, hogy a munkanélkülieknek járó ellátások tartják távol az ukrán menekülteket a munkaerőpiactól, ezért szigorítani kell a feltételeket.
Ennyi segély mellett minek dolgozni?
Ugyanezt hangoztatja már egy ideje a Kereszténydemokrata Unió (CDU) is, sőt, múlt héten már felsorakozott melléjük az Olaf Scholz kancellár koalíciójához tartozó Szabad Demokrata Párt (FDP) is – emlékeztetett a Deutsche Welle.
Bijan Djir-Sara, az FDP főtitkára szintén a Bildnek adott interjúban fejtette ki, hogy
az újonnan érkező ukrán menekülteket nem kellene ugyanolyan munkanélküli-ellátásban részesíteni, mint a német állampolgárokat.
Ugyanolyan elbírálást kellene kapniuk, mint a többi menedékkérőnek, ami szerinte rákényszerítené őket, hogy állást vállaljanak.
„Minden szektorban munkaerőhiánnyal küzdünk, például a vendéglátásban, az építőiparban és a szociális ellátásban. Nem kellene tovább arra használnunk az adófizetők pénzét, hogy a munkanélküliséget finanszírozzuk, inkább arról kellene gondoskodnunk, hogy az emberek munkát vállaljanak” – jelentette ki.
Nincs értelme arról beszélni, hogy tőlünk telhetően mindenben támogatjuk Ukrajnát, és egyúttal fizetni azoknak az ukránoknak, akik magára hagyták a hazájukat
– érvelt a szigorítás mellett Michael Stübgen, Brandenburg CDU-s belügyminisztere is.
A berlini koalíció másik két pártja, a szociáldemokraták és a Zöldek elutasították a felvetést, amelyet Marcel Fratzscher közgazdász, a Német Gazdaságkutató Intézet (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung – DIW Berlin) elnöke puszta populizmusnak minősített.
Senkinek se lenne jobb, senki sem kapna egyetlen euróval sem többet, ha Németország rosszabbul bánna a menekültekkel és csökkentené az ellátásukat
– mondta a RND-nek.
Különleges védett státusz jár az ukrán menekülteknek
Hivatalos adatok szerint 1,3 millió ukrán állampolgár él Németországban, a legtöbbjük nő és gyerek. A szövetségi belügyminisztérium statisztikája szerint a menekültek között 260 ezer a 18 és 60 év közötti férfi.
Az ukránok különleges védett státuszt élveznek az Európai Unióban, ennek a hatályát most hosszabbították meg 2026-ig. Ez azt jelenti, hogy nem vonatkozik a német menekültpolitikai idei szigorítása, az érkezésükkor nem kell átesniük a hosszadalmas menedékkérő procedúrán, azonnal kapnak segélyt, tanulhatnak és munkát vállalhatnak. Segély azonban csak akkor jár nekik, ha a bevételük nem elég a megélhetésre.
Az ukránoknak – és németeknek – fizetett segély jelenleg
- az egyedülállók részére havi 563 euró (223 ezer forint),
- míg menedékkérőként csak havi 354 eurót (140 ezer forintot) kapnának.
- A márciusi adatok szerint több mint 700 ezer ukrán kapja a munkanélküli-segélyt,
- közülük 501 ezer munkaképes felnőtt,
- 185 ezren dolgoznak és fizetik a társadalombiztosítást.
Az ukrán menekültek foglalkoztatásában Németország messze lemaradt más uniós országoktól:
Európa legnagyobb gazdaságában csak 18 százalékuk dolgozik, Lengyelországban, Csehországban és Dániában legalább kétharmaduk. Az is igaz, hogy a munkanélküli-segély Lengyelországban csak havi 819 zloty (75 500 forint). Csehországban és Dániában bérfüggő, de maximum 24 608 korona (392 500 forint), illetve 19 728 korona (egymillió forint).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.