A dél-amerikai és az egyesült államokbeli sertéstermelők járhatnak jól, tovább növelhetik a piaci részesedésüket Kínában, ha Peking korlátozza az Európai Unióból érkező exportot a két fél között eszkalálódó vámháborúban.
Peking hétfőn jelentette be, hogy dömpingellenes vizsgálatot indít az uniós sertés hús importjával szemben. Bár ezt nem mondhatták ki, a lépés nyilvánvalóan válasz arra, hogy az EU július 4-től megemelte a kínai elektromos autókra kivetett vámokat.
Ha a dömpingellenes vizsgálat eredményeképpen Peking korlátozza az uniós sertésimportot, az igen súlyos csapás jelent elsősorban Spanyolország, Dánia és Hollandia számára. Nem csupán azért, mert Kína az uniós sertéshús legnagyobb piaca, hanem azért is, mert
az állat olyan részeit is nagy tételben vásárolja, ami máshol eladhatatlan,
Európában pedig többnyire állati tápokhoz használják: a fület, a csülköt, a belet, a hólyagot és a gyomrot is, amelyekre a friss és a fagyasztott hússal együtt kiterjed a vizsgálat.
A vizsgálatot a helyi állattenyésztők panaszára válaszul indított a kereskedelmi minisztérium. A tervek szerint egy évig tart, de hat hónappal meghosszabbíthatják. Az európai exportőrök a döntésig változatlanul vámmentesen szállíthatnak sertéshúst Kínába.
Spanyolország, az EU legnagyobb sertéstermelője szinte azonnal reagált az eljárásra és jelezte, hogy együttműködik az uniós tisztviselőkkel a vámok elkerülése érdekében.
Gyors megoldást sürget a dán sertéságazat is. Ulrik Bremholm, a Dán Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanácshoz tartozó Danske Slagterier kereskedelmi szövetség elnöke sürgette az összes érintett felet, hogy
mérlegeljék a munkahelyekre, az élelmiszer-biztonságra és a termelésre gyakorolt hatásokat, és július 4. előtt találjanak megoldást.
A dán sertéshúsipart „hihetetlenül keményen sújtják majd az európai húsra vonatkozó esetleges kínai korlátozások”, mondta a Reutersnek. „Egy jelentős exportágazat képviselőjeként szeretném hangsúlyozni, hogy támogatjuk a szabályokon alapuló és szabad világkereskedelmet” – tette hozzá.
Az EU adta tavaly a hatmilliárd dollár értékű kínai sertéshúsimport majdnem felét, az uniós szállítások negyedét pedig Spanyolország. Hollandia 2023-ban 620, Dánia 550 millió dollár értékben exportált sertéshúst Kínába. (Egy dollár 369,5 forint.)
Kereskedők és ágazati elemzők szerint a dél- és észak-amerikai termelők nyerhetnek a legtöbbet a Kína és az EU között eszkalálódó kereskedelmi háborúból. De jól járhat Oroszország is, amelyik Peking egyre szorosabb kereskedelmi partnere , és februárban kezdett sertéshúst exportálni a világ második legnagyobb gazdaságába, a célja pedig három-négy éven belül a teljes kínai import tíz százalékát adni.
Az orosz export június elején 4260 tonna volt, de az év egészében várhatóan eléri a 100 ezer tonnát.
„Brazília, Argentína és az Egyesült Államok exportálhat több sertéshúst és belsőséget Kínába, ha az unióst korlátozzák” – nyilatkozta a brit hírügynökségnek Pan Csen-dzsun, a Rabobank vezető hongkongi elemzője, hozzátéve, hogy ez különösen akkor lesz igaz, ha Peking magas büntetővámokat vet ki.
Az amerikaiak esélyeit némileg csökkenti, hogy a Donald Trump volt elnök hatályban maradt acél- és alumíniumimport-vámjai miatt az Egyesült Államokból származó sertéshúst 25 százalékos tarifa terheli Kínában, és a két ország között tovább romolhat a kapcsolat a további büntetővámok és újabbak ígéretei miatt.
A brazilokat viszont ilyen problémák nem korlátozzák, ráadásul az árakban is roppant versenyképesek.
A kínai ellátásban a szakértők szerint nem lesz jelentős hatása az esetleges korlátozásoknak vagy vámemeléseknek, mivel
az elfogyasztott sertéshúsnak és belsőségnek csupán az 5 százalékát importálják.
Kína ugyanis nemcsak a világ legnagyobb sertésfogyasztója, hanem a legnagyobb termelője is, mindkét téren 50 százalékkal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.