Felemás gazdasági adatok érkeztek Európából, duzzad az államadóssághegy

Az euróövezetben és az Európai Unióban is csökkent a GDP-arányos államháztartási hiány az idei első negyedévben a tavalyi utolsó negyedévvel összevetve, míg az államadósság aránya mindkét körben nőtt – közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat nem végleges adatként hétfőn.

A GDP-hez viszonyított államadósság az euróövezetben a 2023. utolsó negyedévi 88,2 százalékról 88,7 százalékra nőtt, az Európai Unióban pedig 81,5 százalékról 82 százalékra emelkedett.

Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya az idei első negyedévben Görögországban (159,8 százalék), Olaszországban (137,7 százalék), Franciaországban (110,8 százalék), Spanyolországban (108,9 százalék), Belgiumban (108,2 százalék) és Portugáliában (100,4 százalék) volt a legmagasabb, míg a legalacsonyabb Bulgáriában (22,6 százalék), Észtországban (23,6 százalék) és Luxemburgban (27,2 százalék).

Az európai politikusokat nem érdekli az államadósság

Ahogyan a Világgazdaság már beszámolt róla, az európai lakosság számára nem számottevő adat az államadósságról szóló friss jelentés. Az európai politikusok ezzel tisztában vannak, így az európai parlamenti választások előtt be is dobták a gyeplőt a lovak közé.

A GDP-arányos államadósság az elmúlt éveket tekintve a Covid alatti lezárások idején ugrott meg látványosan a tagállamokban, miután a kormányok a korlátozások árnyékában csökkenő produktivitást kénytelenek voltak fiskális oldalról serkenteni. 

Az időközben, főként 2022-ben megugró energiaárak, majd a kamatemelések tovább súlyosbították ezeket a kiadási terheket, és ugyan a tavalyi év már a költések konszolidálásáról szólt, többek közt a rezsitámogatások széles körű csökkentésén vagy kivezetésén keresztül, idén ismét a kiadások növelése, de legalább szinten tartása kerül a döntéshozók fókuszába – nem kis részben önös politikai érdekeik miatt.

A lakosság jólétét javító juttatások és a különböző fiskális kötelezettségeik kifizetéséhez azonban az egyre inkább döcögő európai gazdaságok csak és kizárólag a meglévő adóbevételeiken keresztül (amelyeket szintén nem emelhetnek meg egy választási évben) egészen egyszerűen nem jutnak elég pénzhez, ami további kötvénykibocsátásokat tesz szükségessé, ám ezek költségei a roppantul szigorú monetáris politikai környezet miatt hatalmasak, így az államkasszák még mélyebb gödörbe kerülnek, mint korábban voltak.