Nem talál miniszterelnök-jelöltet a francia baloldal

A héten aligha sikerül kormányt alakítania a franciaországi választáson legtöbb szavazatot szerzett baloldali koalíciónak, bár változatlanul ez az Új Népfront célja – ismerte el hétfőn Olivier Faure, a Szocialista Párt (SP) vezetője.

„Semmi nem fog történni július 18-ig” – nyilatkozta a France 2 tévécsatornának, a nemzetgyűlés első ülésének dátumára utalva. „Nem fogunk sietni, ne aggódjanak” – tette hozzá.

Nincs konszenzus a miniszterelnök-jelöltről

Várható volt, hogy a választás előtt sebtében összehozott Frontnak problémái lesznek, mivel pártok széles körét öleli fel a radikális baloldaltól a kommunistákon és a Zöldeken keresztül a szocialistákig.

A France 24 tudósítása szerint a frakció legnagyobb ereje, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország (La France Insoumise – LFI) 

Jean-Luc Mélenchon, az LFI vezetője szerint a 73 éves, elkötelezett „antirasszista feminista” Bello a megoldás a politikai patthelyzet feloldására. A jelölését a Front legtöbb pártja támogatja, a szocialisták azonban vonakodnak az áldásukat adni rá, mert változatlanul úgy gondolják, hogy Faure a legalkalmasabb jelölt.

A meglepő győzelem után a szövetség azt ígérte, hogy napokon belül megnevezi a miniszterelnök-jelöltjét, a Reuters tudósítása szerint azonban azóta semmiféle haladást sem értek el.

Emmanuel Macron a múlt héten koalíciós kormány megalakítását sürgette, mivel a nemzetgyűlési helyek nagyjából azonos arányban oszlanak meg a három nagy erő – a Népfront, Macron szövetsége és a Nemzeti Tömörülés – között, vagyis egyik sem rendelkezik többséggel. Éppen emiatt az sem biztos, hogy az államfő egyáltalán megbízza kormányalakítással az esetleges baloldali miniszterelnök-jelöltet.

Nem hagy játékteret a deficit

Komoly figyelmeztetés érkezett hétfőn a francia számvevőszéktől is, amely szerint aggasztó az államháztartás és főleg annak növekvő hiánya „veszélyesen kiszolgáltatottá” teszi az országot egy újabb makrogazdasági sokk esetén.

A számvevőszék (Cour des Comptes) megismételte: 

„A valódi strukturális reformok késedelmes végrehajtása miatt az államadósság költségei egyre nagyobbak és nagyobbak” – hangsúlyozta a testület.

Ez „visszafogja az egyéb kiadásokat, hátráltatja a beruházásokat. A jelentés szerint ráadásul Franciaország közfinanszírozási programjai nem veszik megfelelően figyelembe, milyen kapcsolódó költségekkel járnak a környezetvédelmi politikák, például a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű felhasználása.

Brüsszelben felvonták a szemöldököt

A Reuters a hírrel kapcsolatban emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság a múlt hónapban már figyelmeztetett hat tagállamot – köztük Franciaországot és Magyarországot –, hogy túlzottdeficit-eljárás elé néznek, és novemberig adott határidőt az uniós értéket meghaladó hiány lefaragására.

A GDP 3 százaléka helyett a francia hiány 5,5 százalék volt tavaly a 2022-es 4,8 százalék után. Párizs eredetileg azt ígérte, hogy 2027-re érik el a 3 százalékot, a választás azonban borított mindent.

Hasonlóan messze van attól is Franciaország, hogy az államadósság maradjon a GDP 60 százalékán, ami szintén uniós előírás. Az adósságállomány 2023-ban elérte a GDP 110,6 százalékát, idén pedig az EB előrejelzése szerint 112,4 százalék, 2025-ben 113,8 százalék lesz.

A három nagy hitelminősítőből kettő, a Moody’s és az S&P Global is figyelmeztettek már, hogy 

„Tekintettel azokra a korlátokra, amelyekkel bármely jövőbeli kormánynak szembe kell néznie, nem valószínű, hogy 2025-ben kiadásalapú költségvetési konszolidációt látunk” – jelezte egy hete a Moody’s, megismételve az S&P Global aggályait.