Szaúd-Arábiának is szerepe lehetett abban, hogy végül nem foglalták le a befagyasztott orosz vagyont

Szaúd-Arábia az év elején bizalmasan utalt arra, hogy megszabadulna az európai állampapírok és kötvények egy részétől, ha a G7 úgy dönt, hogy lefoglalja Oroszország mintegy 280 milliárd dollárnyi befagyasztott vagyonát – árulták el névtelenségüket kérő források a Bloombergnek. A szaúdiak egész konkrétan a francia államkincstár által kibocsátott adósságot említették.

A sivatagi királyság álláspontja valószínűleg befolyásolta az országok vonakodását. A közel-keleti olajmonarchia euró- és francia kötvényekből álló állománya több tízmilliárd euróra tehető, de az európai tisztviselők főleg amiatt aggódtak, hogy más államok is követnék Szaúd-Arábia példáját. Az nem világos, hogy Rijád az Oroszországgal való szolidaritásból vagy önérdekből cselekedett-e.

Ha az utóbbiról van szó, akkor a közel-keleti ország attól tarthatott, hogy a lefoglalás precedenst teremtene, amelyet a jövőben más országokkal szemben szintén fel lehetne használni, így például Szaúd-Arábia ellen is. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a szaúdi kormány Ukrajnával és Oroszországgal is kapcsolatban áll, a háborúban pedig közvetítőként lépett fel, például Rijád több fogolycserében is szerepet játszott.

Mint ismert, a hét legfejlettebb ipari állam vezetői júniusban megállapodtak arról a hitelstruktúráról, amellyel felhasználják a befagyasztott orosz vagyonból származó profitot Ukrajna támogatására, de magához az eszközökhöz nem nyúlnak. A mintegy 280 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyon 

Bármi legyen is az olajmonarchia indítéka, Szaúd-Arábia lépése aláhúzza növekvő befolyását a nemzetközi politikában, egyben rámutat arra, hogy Washington és az európai országok nehezen tudják megszerezni az úgynevezett globális dél – a tágabb értelemben Latin-Amerika, Afrika, Ázsia és Óceánia kevésbé fejlett államai – támogatását Ukrajnának, ahogy Kína, India és a közel-keleti országok is vonakodnak.