Szorult helyzetben Ukrajna – fogy a levegő Zelenszkij körül?

Az ukrán gazdaság 2022-ben a harmadával zsugorodott, tavaly azonban már 5,3 százalékkal bővült, a kormány idénre 4 százalék körüli növekedést prognosztizál.

A harcok jelenleg Ukrajna keleti részén zajlanak: a városokat és falvakat elpusztították a folyamatos támadások. A háború kezdetétől, idén májusig 19 ezer ukrán cég költözött át az ország keleti területeiről a nyugatira. A társaságok valószínűleg a konfliktus majdani lezárása után is ott maradnak, ellenben az orosz határhoz közel fekvő Harkivban teljesen más a helyzet.

A második legnagyobb ukrán városban a vállalatok 70 százaléka elpusztult vagy felfüggesztette a működését. A Világbank, az ENSZ, az Európai Bizottság és az ukrán kormány közös, februári tanulmánya 486 milliárd dollárra becsülte a gazdaság helyreállításának teljes költségét, azonban ebben az elmúlt hónapokban keletkezett károk nem szerepelnek. 

Kudarcok a fronton

Az elmúlt évben csak kismértékben változott a front, és akkor sem Ukrajna javára. Keleti szomszédunk tavaly nyáron indított egy nagyszabású, végül teljes kudarccal végződő ellentámadást. Ennek során az ukrán erők visszafoglaltak egy lerombolt, a háború előtt 480 fős falut (Robotine), de a település azóta megint orosz ellenőrzés alá került.

Ukrajna többször megpróbált hídfőállást létesíti az országot kettészelő Dnyeper keleti partján is, de az öngyilkos akciók nem sültek el jól. Jelenleg az ukrán hadsereg védekezésre szorul, az oroszok pedig számos kisebb falut és települést, valamint néhány nagyobb várost foglaltak el, ezek közül az egykor 73 ezer lakosú Bahmut és a 31 ezres Avgyijivka számít a legértékesebb orosz skalpnak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök februárban arról beszélt, hogy 31 ezer ukrán katona vesztette életét a háború alatt, de elemzők szerint a szám irreálisan alacsony. Ehhez hozzá kell tenni, hogy általában a hadban álló felek rendszerint elhallgatják és alábecsülik a saját veszteségüket, míg az ellenfélét túlértékelik.

Munkaerőhiány, demográfiai válság

A felmérések szerint az ukrán vállalatok mintegy háromnegyedét sújtja munkaerőhiány, mivel több millió ember menekült el az országból, a férfiak közül pedig százezrek harcolnak a hadseregben. Azt nem tudni, hogy jelenleg pontosan mekkora lehet az ukrán lakosság: a Gazdaságstratégiai Központ szerint idén 31 millió állampolgár élt az országban, míg a háború előtt 41,1 millió.

Azt fontos hangsúlyozni, hogy ebbe az orosz ellenőrzés alá került területeken élőket is beleszámítják, de a tendenciát még ezzel együtt is jól mutatja. Ehhez hozzá kell tenni: keleti szomszédunk már a fegyveres konfliktus előtt is a világ egyik legjobban fogyatkozó nemzetének számított, amin a háború csak tovább rontott. Ráadásul az is a jövő kérdése, hogy az ukrán menekültek végül hazatérnek-e, vagy pedig végleg új életet kezdenek egy másik országban.

Romokban az energetikai infrastruktúra

Oroszország a tavasszal és a nyár elején újraindította az ukrán energetikai célpontok elleni csapásait, ami országszerte gyakori áramszüneteket okoz. Volodimir Zelenszkij elnök a közelmúltban azt mondta, hogy a támadásokban március vége óta tönkrement országa villamosenergia-termelő kapacitásának a fele. 

Ukrajna az Európai Uniótól vásárol energiát, ez azonban nem elég a hiány pótlására. Ezért majdnem mindennap beiktatnak egy tervezett országos áramszünetet a kritikus infrastruktúrák, például kórházak és katonai létesítmények ellátásának védelmében.

Inoghat a szék?

Látható tehát, hogy Ukrajna helyzete jóformán kilátástalan. Nehéz megmondani, hogy valójában mekkora Zelenszkij elnök támogatottsága, de azt könnyen el lehet képzelni, hogy a társadalom végképp belefáradt a háborúzásba, az anyagi kilátástalanságba, a totális létbizonytalanságba, amit az elesett fiatalok, illetve az esetleges mozgósítás rémképe csak tetéz.  

Az esélytelenséget csak tovább erősíti, hogy Zelenszkij – bármi más híján – kizárólag a nemzetközi segítségben bízik, és nem veszi tudomásul, hogy az európai fegyverszállítás és pénzügyi segítség lelassult, és a tengerentúli fogaskerekek sem őrölnek elég gyorsan. Persze a felajánlások továbbra is jelentősek, ugyanakkor ennek további csökkenését borítékolni lehet, részben a brüsszeli erőviszonyok megváltozása, részben a várható, novemberi Trump-győzelem miatt is. 

Hogy ebben a helyzetben meddig húzza Zelenszkij, az nagy kérdés, mint ahogy arról sem lehet sokat tudni, hogy milyen politikai ellenfelei vannak. Az is elgondolkodtató, hogy a fegyverszállítások megtagadása miatt az ukrán elnök által sokat szidott Orbán Viktor miért látogatott el Ukrajnába – valószínűleg többről van szó egy baráti csevejnél.