A csökkenő kereslet miatti aggodalmak tépázzák az olajpiacot

Visszavettek a tavalyi rekordtermelésből az orosz olajcégek, csökkentve a fúrás ütemét, ugyanis az ország immár igyekszik betartani az OPEC+ kitermelési korlátait. A Bloomberg adatai szerint a fúrótornyok 14 370 kilométernyi kutat fúrtak meg Oroszországban januártól júniusig, ami 2,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt ugyanebben az időszakban.

Van magyarázat

– mondta Szergej Vakulenko, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért kutatója. Hozzátette: van némi tartalék-kapacitásunk, és eleget fúrunk ahhoz, hogy az olajár se lőjön ki.  

Oroszország tehát végrehajtja az OPEC+ csoport „önkéntes” termeléscsökkentését, az első, napi 500 ezer hordós vágást tavaly jelentették be, majd ezt a júniustól szeptemberig tartó 471 ezer hordós napi csökkentés követte. Az ország termelése a napi 8,978 millió hordós szinten marad egészen októberig, amikor is az OPEC+ döntéssel összhangban megkezdi a korlátok fokozatos megszüntetését.

Az OPEC havi jelentése szerint júniusban napi 9,139 millió hordót hozott a felszínre. Moszkva idén októberben és novemberben, majd 2025 márciusa és szeptembere között további megszorításokat tervez, a teljes kompenzáció pedig csaknem 15 millió hordós lesz az időszak alatt.

Finomítók a pácban

Orosz szakértők szerint a finomítók kiesése-karbantartása miatt egyszerűen a fúrás ütemének csökkentésére kényszerülnek. Az év eleje óta több orosz finomító is megsérült, legtöbbet dróntalálat ért, de a tervezett karbantartás miatt is csökkent a kapacitás. 

Ronald Smith, a moszkvai székhelyű BCS Global Markets olaj- és gázelemzője szerint Moszkva megtarthatta napi 10,5 millió hordós kitermelési képességét, még úgy is, hogy mostanában csökkentésről döntött. Nem lát nagy gondot Szergej Vakulenko sem. Hangsúlyozta, az olajcégek alkalmazkodtak az új működési környezethez, nincs jele a technológia elérhetetlenségének, vagy éppen a finomítói kapacitás drasztikus visszaesésének.  

Csak esik, csak esik az olaj ára

Az olaj ára eközben tartósan lejtmenetben van, immár a negyedik hetet zárja mínuszban. Hiába a geopolitikai feszültségek, a globálisan igen alacsony üzemanyag-kereslet vezeti a görbét, lefelé. Pénteken délelőtt az északi-tengeri típusú Brent hordóját valamivel 80 dollár alatt jegyezték, míg az amerikai WTI-ért alig kellett 76 dollár fölött fizetni. Mindkét olajfajta ára több, mint 7 százalékot esett az elmúlt négy hét során.

A befektetők aggódva figyelik a közel-keleti fejleményeket, a Hamász és a Hezbollah magas rangú vezetőinek meggyilkolása felkeltette a háború kiszélesedéséről szóló félelmeket, ami már ellátási zavarokat okozhatna. Emellett a piacon az olajár emelkedést árazzák, ugyanis egyre több opciós szerződést kötnek.

Keleti ellenszél

Kellemetlen jövőképet festenek a legnagyobb olajimportőrnem számító Kínából származó kiábrándító gazdasági adatok. A helyzetet tovább rontja, hogy sem az ázsiai, sem az európai, sem pedig az Egyesül Államok ipara nem pörög, tehát sok tényező mutat a további olajárcsökkenés irányába. 

– közölték az ANZ elemzői. A gyenge indiai és kínai kereslet miatt Ázsia kőolajimportja júliusban kétéves mélypontra esett vissza.  

Nem is várható egyhamar jelentős felpörgés – legalábbis erre utal az is, hogy egyre nagyobb az LNG-üzemű teherautók részaránya. 
Kína pedig továbbra is meghatározó a globális fogyasztás szempontjából. Ezt a Nemzetközi Energiaügynökség júliusi jelentése is bizonyítja, amely szerint 

Összességében a kínai ingatlanszektor problémái, a lanyha gazdasági aktivitás és a védővámok miatti exportkorlátozások következtében a második fél évben 2 százalékkal csökkenhet a kínai gázolajkereslet.