Atomerőmű a mangóliget mellett, Kína az élre áll reaktorkapacitásban
A tervek szerint a jövő év végére készülhet el a világ első moduláris atomerőműve, a Linglong One Kínában a Hongkonghoz közeli Hainan üdülőszigeten, az ottani mangó- és ananászligetek közelében. A reaktor persze csak az első építőkockája lesz annak a hatalmas átalakulásnak, amit Pekingben terveznek, hogy a kontinensnyi ország végre búcsút mondhasson a szénnek és az importált energiaforrásoknak.
Energetikai forradalom Kínában
Kína olyan tempót diktál, amire eddig még sehol sem volt példa
– mondta a Bloombergnek Francois Morin, a Nukleáris Világszövetség (World Nuclear Association) helyi igazgatója.
Ahhoz képest, hogy 1981-ben hagyta jóvá első atomerőmű-projektjét, a BloombergNEF (a hírügynökség újenergia-elemző műhelye) várakozásai szerint 2030-ra megelőzi Franciaországot és az Egyesült Államokat is reaktorkapacitásban.
Egy olyan időszakban, amikor másutt szinte alig épülnek atomerőművek, a nagy fal mögött egyszerre 30 új reaktor munkálatai folynak.
A cél az, hogy 2050-re az atomenergia aránya Kínában elérje a teljes energiatermelés 15 százalékát, ami elegendő hozzá, hogy a szél- és a napenergia után a harmadik legjelentősebb energiaforrássá váljon az országban.
Pedig a fukusimai katasztrófa után Kínában is szüneteltették az új erőművek építésének jóváhagyását, ám közben az Egyesült Államokat is messze túlszárnyalva milliárdokat költöttek kutatásokra, és 2019-től teljes gőzzel folytatódott a projekt. Azóta évente átlagosan 10 új reaktor építését hagyják jóvá.
A kulcsfontosságú kutatások és fejlesztések ugyanakkor nem csupán az atomhasadás elvén működő erőművekre, hanem a fúziós atomenergetikára is kiterjednek. Januártól egy új állami vállalat próbálja felgyorsítani a nukleáris fúziós energia felhasználásának fejlesztését. Ennek előnye, hogy nincs leolvadásveszély, mivel nem jár láncreakcióval, amely kicsúszhat az irányítás alól.
Valószínűleg nem több mint hét ország képes atomerőművek tervezésére, gyártására és üzemeltetésére. Korábban követőnek számítottunk, de most már vezető szerepet tölt be Kína
– büszkélkedett Hongkongban Kaj Dzsian-csun, a kínai külügyminisztérium megbízottja a hajnani építkezés megtekintése után.
A Bloomberg szerint ez nagyrészt a hatalmas méret, az állami támogatás és a viszonylag egyszerű, megismételhető konstrukció eredménye, ami akár külföldön is kamatoztatható, mivel az energiabiztonság és az éghajlatvédelmi követelmények miatt egyre nagyobb a kereslet az atomenergia iránt, ami különösen a fejlődő világra igaz.
Ütős a kínai recept az atomerőművek építésében
Mivel pedig az Egyesült Államok és Franciaország pozíciói megrendültek, zömében Oroszország, Dél-Korea és Kína trojkája szállítja a technológiát, ami egyes diplomáciai források szerint biztonsági aggályokat is felvet. Persze a szkeptikusok sem hallgattak el, Peking ugyan nem számolt be nagyobb katasztrófáról az ágazatban, de a más iparágakban bekövetkezett haváriák és a titkolózás kultúrája intő jel lehet. Vagy itt van a 2021-es feltételezett szivárgás esete a Taishan erőműben – az Électricité de France és a China General Nuclear Power Corp. – közös projektjében, mintegy 200 kilométerre Hongkongtól. Kína tagadta a szivárgás tényét, és az esetet végül sugárterhelési kockázat nélküli incidensnek minősítették.
Visszatérve a lélegzetelállító fejlődéshez, Morin szerint ebben kulcsfontosságú szerepet tölt be az állami bankok olcsó finanszírozása is. Egy nukleáris létesítmény költségeinek nagy részét ugyanis az építési adósság visszafizetése teszi ki. Az erre felvett hitelek 2 százalékos kamatozása mellett azonban az atomenergia általában jóval olcsóbb, mint a szén- és a földgázenergia bekerülése, ám 10 százalékos kamatlábbal már drágább, mint szinte minden más energiaforrás.
Kína emellett beveti a szabványosítást, kész ellátási láncokat dob át egyik projektről a másikra, és egy hadseregnyi munkást képezett ki. Így kerülhetőek el a költségtúllépések és késések, mint amilyenek Amerikában a georgiai erőműépítést hátráltatták.
A kulcs az iparág méretében és a kisszámú reaktortípus építésében rejlik
– mondja Philip Andrews-Speed, az Oxford Institute of Energy Studies vezető kutatója.
Kína 10-15 évvel jár Amerika előtt
Manapság Kína a harmadik generációs Hualong One típusra összpontosít, amely olyan fokozott biztonsági rendszerekkel rendelkezik, amelyek megakadályozzák a leolvadást még akkor is, ha az erőmű felett teljesen megszűnik az irányítás. Az épülő vagy tervezés alatt álló reaktorok csaknem fele ebbe a kategóriába tartozik – beleértve a hainani Linglong One-t is. Bár ez a technológia messze nem forradalmi, de Peking már nem is csupán másol.
Stephen Ezell, a washingtoni székhelyű Információs Technológiai és Innovációs Alapítvány globális innovációs politikáért felelős alelnöke szerint Kína valószínűleg 10-15 évvel Amerika előtt jár a negyedik generációs atomreaktorok nagyszabású telepítésére való képességét tekintve. Ezek kínai verziója víz helyett héliumot melegít fel az energiatermeléshez, ami fontos előny a tengerparttól távolabbi erőművek esetében.
Noha a kínai típusú erőművek nyugati építését akadályozza, hogy Kína nem csatlakozott egyik olyan nemzetközi egyezményhez sem, amely a balesetek esetén a felelősség megosztását szabályozza, illetve a kiégett fűtőelemeket sem veszi át, ám a Bloomberg szerint – még ha a fejlett országok vonakodnak is a kínai nukleáris technológia importjától – az ott kidolgozott fejlesztési modell átvételével segíthetik saját energetikai átalakulásukat.
A kínai példa ugyanis azt igazolja, hogy a már rendelkezésre álló nukleáris technológiával nagy lépéseket lehet tenni az éjjel-nappal működő tiszta energia felé, ha nagyvonalú finanszírozással, következetes állami támogatásokkal és szigorú biztonsági előírásokkal egyengetik az útját.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.