Brutális dolog történik a tőzsdéken – már az 1987-es nagy összeomlást emlegetik
A tőzsde ma olyasmit tehet, amit a járvány óta nem: leállíthat minden kereskedést – írja a CNN, miután reggel óta mínuszban vannak az amerikai tőzsdeindexek. A múlt héten közölték a júliusi munkaerőpiaci adatokat, amelyek lehangoló képet festenek az amerikai gazdaságról, egyúttal felerősítették a félelmet, hogy recesszióba csúszik az Amerikai Egyesült Államok.
A nagy tőzsdeindexek jelentős mínuszokat produkáltak a hétfő reggeli nyitás óta:
- a Dow Jones eddig 1072 pontot, 2,7 százalékot esett,
- az S&P 500 4,1 százalékot,
- a Nasdaq Composite pedig 6,3 százalékot zuhant.
A Cboe Volatilitási Index vagy VIX, amely a várható tőzsdei volatilitásra tett fogadásokat méri, 55-re emelkedett.
A félelemmutató utoljára a világjárványon kívül 2008-ban, a nagy pénzügyi válság idején érte el ezt a szintet.
Ez azután következett be, hogy a Dow pénteken több mint 900 pontot esett az ülésszak mélypontjain. A japán részvények hétfőn minden idők legnagyobb napi veszteségét szenvedték el, mivel az amerikai gazdasági lassulással kapcsolatos félelmek sokkoló hullámokat küldtek a globális piacokra.
Puha landolásban bíztak a közgazdászok – eddig
Péntekig sok közgazdász és befektető úgy érezte, hogy az úgynevezett „puha leszállás” következik, amelyre akkor kerül sor, amikor az inflációnak sikerül lehűlnie anélkül, hogy a munkanélküliségi ráta jelentősen emelkedne. Ez azonban rendkívül ritkán sikerül.
Ezek a remények azonban gyorsan elszálltak, miután a júliusi foglalkoztatási jelentés szerint az Egyesült Államok munkanélküliségi rátája 4,3 százalék, majdnem 1 százalékponttal magasabb, mint az év elején volt.
A konszenzus szerint most kemény leszállás következhet be, az infláció pedig a lassuló gazdaság rovására lehűl. De egyre nagyobb a félelem attól is, hogy talán még ennél is rosszabb a helyzet, és a gazdaság kényszerleszállás felé tart, ami a világjárvány kezdetéhez hasonlít, amikor hirtelen minden rosszabbra fordult.
Leállíthatják a kereskedést, életbe léphet az 1987 óta alkalmazott protokoll
A CNN azt írja, hogy olyan történhet ma, amire négy éve, még a Covid idején volt példa, azaz leállíthatják a kereskedést. A New York-i tőzsde automatikus leállításának célja, hogy megakadályozza a pánikszerű eladásokat és vásárlásokat. Ezt a rendszert a fekete hétfő, az 1987-es piaci összeomlás után vezették be, amikor a Dow egy nap alatt több mint 22 százalékot zuhant.
Az egész piacra kiterjedő megszakítók akkor lépnek működésbe, ha az index az előző záráshoz képest jelentős mértékben esik.
Az 1. szinten az egész tőzsdén 15 percre leáll a kereskedés, ha az index 7 százalékkal esik. Az S&P 500-nak nagyjából 4972,3 szintig kellene elérnie. A 2. szint akkor következik be, ha az index 13 százalékkal esik. Ebben az esetben a kereskedés további 15 percre áll le. Az S&P 500-nak körülbelül 4651,51 pontot kell elérnie. Ha az index akár 20 százalékkal is csökken, a kereskedés a nap hátralévő részére lezárul. Az irányadó indexnek nagyjából 4277,25-ig kellene zuhannia.
Elrontotta a Fed?
Közben felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint a Fed elhibázta azzal, hogy nem kezdett bele a kamatcsökkentésekbe. A CNN szerint egyre inkább ez a konszenzus a Wall Streeten. Ennek pótlására a piac már sürgősségi kamatcsökkentést áraz – ez egy rendkívüli beavatkozás, amelyet – ahogy a név is sugallja – a Fed ritkán alkalmaz.
A közelmúlt központi banki történetében a Fed mindössze négy alkalommal vezetett be rendkívüli kamatcsökkentést.
A legutóbbi megszorítások a koronavírus-járvány idején történtek, amikor a világgazdaság visszaesésnek indult. Jerome Powell, a Fed elnöke fél ponttal csökkentette a kamatokat 2020. március 3-án, majd egy teljes ponttal 2020. március 16-án, így a szint egészen nullára apadt. Ezt megelőzően a jegybank 2008 decemberében csökkentette a kamatot, hogy kezelje a nagy pénzügyi válság következményeit.
Szeptemberben jöhet a kamatvágás
A piac egyöntetű véleménye, hogy szeptemberben már biztosan csökkenti a kamatokat, sőt, most egyre inkább az a várakozás, hogy a Fed legalább 50 bázisponttal csökkenteni fog, egyes befektetők még a 75 bázispontot sem zárják ki. Ez lenne az első alkalom, hogy a jegybank ennyit vágott volna 2020 márciusa óta. Ezt megelőzően utoljára 2008 decemberében történt hasonló.
Ugyanakkor bizonyos mértékig nem számít a közeljövőben, hogy a Fed-tisztviselők mekkora csökkentést alkalmaznak, mert nagyjából egy évbe telhet, mire a kamatláb-elmozdulások az egész gazdaságban érezhetők lesznek.
Másrészt az amerikai kincstári hozamok már most is sokat csúsznak a nagy kamatcsökkentésre számítva. Mivel az amerikaiak által fizetett kamatlábak harangjátékaként szolgálnak számos hitelre, az esés segíthet enyhíteni a hitelfelvevőkre jelenleg nehezedő pénzügyi terheket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.