Kína szórja a pénzt katonai ereje fitogtatására
Kína 15,3 milliárd dollárt, a védelmi költségvetésének a 7 százalékát fordította tavaly a Csendes-óceán nyugati térségében végzett hadgyakorlatokra – derült ki egy eddig nem publikált tajvani becslésből. Ez is mutatja, milyen jelentős a kínai aktivitás a sziget és a szomszédai körül.
A kutatást a tajvani fegyveres erők végezte, és a Reuters számolt be róla. A hírügynökség szerint ritka betekintést nyújt Kína védelmi kiadásainak egy aprócska szeletébe.
Egyesítés és területi viták
Kína az ország részének tekinti Tajvant, és az utóbbi időben folyamatosan élesedik a helyzet. Hszi Csin-ping elnök már nem beszél békés egyesítésről, és amerikai szakértők szerint a kínai hadsereg 2027-ben készen áll majd a sziget megtámadására.
Pekingnek emellett több térségbeli országgal is vannak területi vitái. Egy neve elhallgatását kérő, a kutatást ismerő magas rangú tajvani tisztviselő szerint a kínai katonai erőforrások elosztása nyilvánvalóvá teszi, mennyire fontos Peking számára a Japán délnyugati részétől Indonéziáig húzódó úgynevezett „Első szigetlánc” nyugati tagjainak a megszerzése.
A tajvani és a kínai védelmi minisztérium nem kommentálta a becslést a Reuters megkeresésére.
Csang Jo-hszia tábornok, Kína legfőbb nemzetvédelmi szervezete, a Központi Katonai Bizottság alelnöke azonban még áprilisban – az Egyesült Államok régióbeli jelenlétére utalva – azt mondta, hogy a tenger nem válhat olyan színtérré, ahol országok „ágyúnaszád-izmaikat” feszíthetik.
Folyamatosan nő a kínai védelmi költségvetés
Az adatokat a tajvani védelmi tárca gyűjtötte a hírszerzéstől, és megbecsülte, mennyibe kerülhetett tavaly a kínai haditengerészet és légierő tevékenységének finanszírozása a Pohaj-tengeren, a Kelet-kínai-tengeren, a Tajvani-szorosban, a Dél-kínai-tengeren és a Csendes-óceán nyugati részén.
Az állagmegóvással és a katonák fizetésével együtt 110 milliárd jüanos végösszeg jött ki – ez 15,3 milliárd dollár. (Egy jüan 49,5 forint.)
Ez a tavalyi tajvani védelmi költségvetés 85 százaléka, az 1550 milliárdos kínai védelmi költségvetésnek azonban csupán a 7 százalékát teszi ki.
A katonai kiadások pedig az idén tovább, 1670 milliárd jüanra nőttek, de nemzetközi elemzők szerint Peking a hivatalosan bevallottnál is jóval többet költ a hadseregre.
Kína mellett az Egyesült Államok is egyre több hadgyakorlatot tart Ázsiában, de arról nincsen adat, hogy ezek tavaly mekkora összeget emésztettek fel. Azt lehet csak pontosan tudni, hogy a Pentagon jövőre 9,9 milliárd dollárt javasolt az úgynevezett „csendes-óceáni elrettentési kezdeményezésre”, amelyet kimondottan azért hoztak létre, hogy ellensúlyozzák Kína katonai megerősödését és fokozzák az amerikai jelenlétet a térségben.
Folyamatosan fenyegetik Tajvant
Az utóbbi években egyre több kínai hadgyakorlatot hajtanak végre Tajvan körül. A jelentés szerint 2023-ban kínai repülőgépek, köztük J–10-es vadászgépek, H–6-os bombázók és drónok több mint 9200 repülést hajtottak végre a térségben, mintegy 29 ezer repülési órát teljesítettek.
A kínai haditengerészet hajói – köztük repülőgép-hordozók és rombolók – több mint 1,7 millió munkaórát töltöttek a sziget körüli vizeken, misszióik idejének 40 százalékát a Dél-kínai-tengeren, 20 százalékát a Japánnal és Dél-Koreával határos Kelet-kínai-tengeren, 15 százalékát a Tajvani-szorosban.
Idén pedig tovább fokozódott a helyzet, eddig már 1700 kínai katonai repülőgép hatolt be a tajvani légvédelmi azonosító zónába – több mint tavaly összesen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.