Magyarország Kelet-Európa növekedési bajnoka az Allianz globális vagyonosodási ranglistáján

A háztartások globális pénzügyi vagyona 7,6 százalékkal növekedett 2023-ban, ami kompenzálta a megelőző év veszteségeit – derül ki az Allianz frissen megjelent Globális Vagyonosodási Jelentéséből, amely közel 60 ország háztartásainak vagyoni és adóssághelyzetét vizsgálta.

A növekedés meglehetősen egyenlőtlenül alakult a három fő eszközosztályban: az értékpapírok (11 százalék) és a biztosítások/nyugdíj-megtakarítások (6,2 százalék) az elmúlt tíz év átlagánál lényegesen gyorsabb ütemben nőve remekül profitáltak a tőzsdei fellendülésből és a magasabb kamatlábakból. 

Ezzel szemben a bankbetétek éves növekedési üteme a világjárványt követő fellendülés évei után 4,6 százalékra esett vissza, ez pedig az elmúlt 20 év egyik legalacsonyabb mutatója. A növekedés ráadásul viszonylag egyenletes volt minden régióban, Ázsiában és Észak-Amerikában például egyaránt 8 százalék feletti volt a bővülés mértéke. 

Az Egyesült Államok (8,6 százalékos bővüléssel) még Kínánál (8,2 százalék) is erőteljesebben nőtt, aminek eredményeként ismét jelentősen csökkent a feltörekvő gazdaságok növekedési előnye a fejlett gazdaságokkal szemben: ez tavaly mindössze 2 százalékpontot tett ki, ami arról árulkodik, hogy az elmúlt hét évből hatban 

Pedig egészen 2017-ig – az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi viták elmélyüléséig – a különbség legalább 10 százalékpontos vagy azt is meghaladó volt a fejlődőek javára. Úgy tűnik, a globalizáció visszaszorulásának árát leginkább a feltörekvő gazdaságok fogják megfizetni.

Magyarország két helyet javított

A nettó pénzügyi eszközök kimagasló ütemben, 17,3 százalékkal nőttek tavaly, így az egy főre jutó 22 860 eurós nettó pénzügyi vagyonnal Magyarország 2 helyet előre lépve a 28. helyen áll a háztartások pénzügyi vagyonának globális ranglistáján.

Az új megtakarítások jelentősen, 74 százalékkal, 16,5 milliárd euróra növekedtek. Ezek az addicionális pénzügyi eszközök azonban mind értékpapírokba vándoroltak, több mint 100 százalékkal, 14,9 milliárd euróra emelkedve. Ezen az eszközosztályon belül a magyar megtakarítók a kötvényeket – és kisebb mértékben a befektetési alapokat – részesítették előnyben, a részvényeket azonban elkerülték.

Ezzel szemben a bankbetétekből 1 milliárd euró értékben vontak ki pénzt a háztartások. A biztosítások/nyugdíj-megtakarítások 0,7 milliárd euróval gyarapodtak, ami a korábbi évekhez hasonló mértéket jelent. 

Az Allianz Hungária pénzügyi divíziójának vezetője, Tölgyes Ágnes arra is felhívja a figyelmet, hogy reálértéken nézve a számokat kevésbé rózsás a kép: inflációval kiigazítva 2023-ban 1,9 százalékkal csökkent a háztartások pénzügyi eszközeinek értéke, ám ezzel a pénzügyi eszközök vásárlóereje a múlt év végén még mindig 10,1 százalékkal volt magasabb a pandémia előtti, 2019. végi szintnél.