Németország két szörnyen rossz hírrel küszködik - ismét Európa betegévé válhat?

Hiába verekedte keresztül magát Németország a koronavírus-járványon, és kerülte el az ipari összeomlást, miután Oroszország elzárta a gázcsapokat, az ország gazdasága nincs kint a vízből, amit az elmúlt hetek eseményei is bizonyítanak.

A hónap elején a Türingiában és Szászországban tartott választáson a populista pártok sikere újabb csapás mért a kormánykoalícióra, és kételyeket vetett fel azzal kapcsolatban is, hogy az ország képes-e további beruházásokat vonzani, majd a Volkswagen bejelentette, hogy németországi gyárbezárásokat tervez. Ezután a BMW közzétette, hogy alacsonyabb nyereségre számít idén a korábban vártnál, 

Tanja Gönner, a BDI ipari lobbicsoport elnöke szerint nincs mit szépíteni a helyzeten, a nemzetközi versenyben egyre inkább lemarad Németország, és egy jelentésben azonnali lépéseket követelt az ország versenyképességének javítására és az ipar alapú gazdaságának átformálására. Véleménye szerint Németország átalakítása mindenki számára költséges lesz, de az átalakítás elmaradásának költségei sokkal nagyobb áldozatokkal járnak. Azt azonban nem árulta el ő sem, hogy az alkotmányba foglalt spórolás mellett mégis miből lehetne ezeket a költségeket fedezni.

Ne feledjük el, hogy Németország az évtizedes negatív kamatszint mellett is inkább az államadósság törlesztésére koncentrált, annak ellenére, hogy az ország gazdaságában számos fejlesztésre lett volna szükség, amit most a Deutsche Bahn állapotán éppúgy látunk, mint a drezdai híd összeomlásán.

A német autóipar zuhanórepülésben van

A német gazdaság gerincét adó feldolgozóipar számos kihívással küzd, és alaposan megszenvedte a kínai kereslet hanyatlását, míg a tavalyi inflációs hullám a háztartásokat tépázta meg, a szélsőjobb és a szélsőbal erősödését hozva magával.

Az elpárolgó kínai kereslet különösen érzékenyen érinti a Volkswagent, mely évtizedek óta támaszkodott az ázsiai ország piacára, és az továbbra is fontos szerepet játszik az autógyártó eladásaiban, ám a német autógyártó lemaradt az elektromos járművekre való kínai átállásról, és folyamatosan veszít piaci részesedéséből.

A verseny ráadásul az európai piacon is egyre hevesebb, miközben az új autók iránti kereslet a kontinensen sem éri el a járvány előtti szintet, és a cég elektromos modelljei az európai fogyasztók tetszését sem nyerték el. Nem segített a világszerte 600 ezer embert foglalkoztató óriáson az sem, hogy 

Azonban még ebben a helyzetben is sokkolta a cég dolgozóit és a kormányt, amikor az autógyártó bejelentette, hogy története során először németországi gyárakat zárna be, és tömegesen bocsátana el munkásokat, megszegve a szakszervezetekkel kötött egyezségét. A cég bejelentése természetesen azonnal kiváltotta az erős német szakszervezetek felháborodását. A menedzsment és az érdekképviseletek várható tárgyalásai biztosan heves vitákat hoznak.

A BMW ugyan gyakorlatiasabban közelítette meg az autóipar elektromos átállását, de a közelmúlt rossz híreit így is gyarapította, amikor megvágta várható éves nyereségét a kínai kereslet lanyhulására és másfél millió autó visszahívására hivatkozva. 

A visszahívásokra a fékrendszerek lehetséges hibái miatt volt szükség, melyet a Continental szállított, amelyet Európa egyik leghatékonyabb és leginkább versenyképes autóalkatrész-gyártójának tartottak, mielőtt az elmúlt évek gyors bővülése meg nem bosszulta magát. Bár a cég egyes üzletágai – például a gumigyártás – továbbra is nyereségesek, más részlegeken fájdalmas átszervezésekre és leépítésekre volt szükség. A múlt hónapban a Continental bejelentette, hogy autóipari részlegének kiszervezésén gondolkozik, aminek a cég korábbi vezetése évekig ellenállt. A német autóipar problémáit jelzi, hogy az Ifo intézet szerint a szektor várakozásai a következő fél évre extrém pesszimizmusról árulkodnak.

A második legnagyobb német bank olasz kézbe kerülhet

Szerdán aztán az UiCredit bejelentése, hogy 9 százalékos tulajdonrészt szerzett a Commerzbankban, a német gazdaság más szektorainak gyengélkedésére is rávilágított. Ezzel az olasz pénzintézet lett a bank második legnagyobb tulajdonosa a német állam után.

A német állam még a 2008-as pénzügyi válsághoz kapcsolódó mentőcsomagnak köszönhetően lett a Commerzbank részvényese, és az UniCredit bejelentése alig egy héttel jött a kormányzati bejelentés után, mely szerint az állam csökkenti 16,5 százalékos részesedését a bankban. A német vagyonkezelő által piacra dobott 4,49 százalék volt az, amelyet az Andrea Orcel által vezetett olasz bank megszerzett a második legnagyobb német pénzintézetben.

noha Orcel szerint Berlin tudott az ügyletről. Mindenesetre nem lesz könnyű megtalálni számára a közös nevezőt a többi érdekelttel, köztük a német kormánnyal vagy épp a szakszervezetekkel és más részvényesekkel, akik szerint az erős bankok kulcsfontosságúak a belföldi gazdaság szempontjából, ezért ellenzik a felvásárlást.

Szabadesésben a kormánypártok támogatottsága

Frank Werneke, a Verdi szakszervezet vezetője szerint a szabad demokrata pénzügyminiszernek színt kell vallania és ki kell állnia a fenyegető felvásárlás ellen. A liberális pénzügyminiszter és a teljes szövetségi kormány így is bűnbakká vált a gazdasági nehézségek miatt, amit a hó eleji választási eredmények is mutatnak. A szabad demokraták sem a türingiai, sem a szászországi törvényhozásba nem jutottak be, a legnagyobbat bukva a kormánypártok közül, miközben a radikális jobboldali AfD mind a két tartományban megverte az összes kormánypárti riválisát, sőt Türingiában az ellenzéki kereszténydemokratákat is. A szélsőbaloldali Sahra Wagenknecht listája szintén erős eredményeket ért el, és a királycsináló szerepében tetszeleghet mind a két tartományban. Szeptember 22-én pedig a Berlin körüli Brandenburg tartományban tartanak választást, ahol az AfD várhatóan ismét megszerzi az első vagy a második helyet.