Svédország olyat tett, amire ötven éve nem volt példa – ennek a magyar kormány örülhet a legjobban

Svédország sok mindenről (IKEA, surströmming, snüssz, húsgolyók, Gripen vadászgép, stb.), ismert a nagyvilágban. Az is köztudomású, hogy népszerű célország a bevándorlók – legyen szó európairól vagy a kontinensen kívülről érkezőről – előtt.

Noha a svéd közbiztonság és a fel-fellángoló bandaháborúk gyakori témául szolgálnak a nemzetközi sajtóban is, a svéd politika nem éppen úgy jelenik meg a nyilvánosságban, mint ami határozottan fellépne a migrációval szemben. Ennek azonban immáron hivatalosan is vége: Svédország olyat szigort mutat a bevándorlás kapcsán, amire ötven éve nem volt példa.

A fordulatnak a svéd társadalmon kívül talán a magyar kormány örülhet a legjobban, amely ismét a végletekig kiélezett harcban áll az Európai Bizottsággal. Nagyon nem mindegy, hogy ennek során Magyarország egyedül néz szembe Brüsszellel vagy olyan befolyásos uniós tagállamokra tud hivatkozni, mint Svédország. (Németországról nem beszélve, amely éppen most vezet be totális határellenőrzést a migráció megfékezése érdekben).

Már csak ezért is érdemes figyelni, ami jelenleg a svédeknél történik. Minden jel szerint a svéd kormány kifejezetten büszke rá, hogy képes volt megfékezni a Svédországba tartó bevándorlást. Néhány hete ugyanis kis túlzással ellepték a svéd miniszterek által adott interjúk az európai médiát. Ezeknek rendre az volt a témája, hogyan érték el, hogy Svédország immáron nem be-, hanem kivándorlóország. Merthogy tény: Svédországból már többen mennek el, mint ahányan újonnan érkeznek.

Ebben meghatározó szerepe van a 2022-ben megválasztott konzervatív kormánynak, azon belül is a migrációs miniszter – akit frissen külügyminiszternek nevezek ki –, a 43 éves Maria Malmer Stenergardnak. Ő részletesen elmondta, hogyan érték el, hogy Svédországból bevándorlóország helyett kivándorlóország legyen.

Bevándorlás: Svédország rálépett a magyar útra

Mindez elképesztő változás, hiszen a svédek évtizedeken át szociálliberális mintaországnak számítottak. A willkomenskultur azonban a múlté és kemény migrációs politika váltotta fel. A svéd kormány külföldi kampányokat szervezett, hogy meggyőzze a potenciális bevándorlókat: ne induljanak el Svédországba. Ezzel párhuzamosan jócskán csökkenti kezdte a szociális juttatásokat. Volt honnan, hiszen a svéd állam körülbelül annyi segélyt folyósított, mint egy rosszabbul fizető teljes állás fizetett. Mindez pedig nyilvánvalóan arra ösztönzött, hogy a bevándorlók ne is akarjanak dolgozni.  

A svéd kormányzati fellépés eredménye nem maradt el, ráadásul villámgyorsan jelentkezett. Az idén augusztusban 1997 óta a legkevesebb menedékkérőt regisztrálták, ötven év után pedig először fordult elő, hogy több migráns vándorolt ki Svédországból, mint amennyi érkezett. "Amikor hivatalba léptünk, 2022-ben elég könnyű volt állampolgárságot szerezni. A Szíriából érkezők azonnal állandó tartózkodási engedélyt kaptak. Ez nagyon vonzóvá tette Svédországot és sokan keltek útra, hogy Európán keresztül Svédországba jussanak" – magyarázta a svéd miniszter.

Egyúttal azt is kimondta, amit a magyar kormány 2015 óta hangoztat. Hogy tudniillik az Európában menedékjogot kérők

Maria Malmer Stenergard leszögezte, hogy csak azok maradhatnak, akik valódi menekültek. Egyúttal viszont azt is elismerte, hogy hiába tagadják meg sokaktól a menedékjogot, mégis Svédországban maradnak, mert elbújnak a hatóságok elől. "Ezen is változtatni fogunk".

A svéd kormány eldöntötte, hogy a migránsoknak úgy nevezett befogadóállomásokon kell megvárniuk a svéd állam döntését. Nem mehetnek szabadon a hozzátartozóikhoz, ahol aztán a 60 százalékuk egyszerűen felszívódik. Amint megvan a határozat a kitoloncolásról, a befogadóállomásokról egy speciális hazatelepítési központba szállítják át az érintetteket.

A tárcavezető szerint óriási különbség van az ukrán és az afrikai, közel-keleti bevándorlók között. Előbbiek szinte azonnal integrálódnak, utóbbiak alig. "Sok éven át nem beszélhettünk erről Svédországban, de most már a vita józanabb. Masszívan korlátozni akarjuk az alacsony iskolázottságú, eltérő kultúrájú migrációt. Aki nem illeszkedik be, kitoloncoljuk" – tette világossá.

A svéd bevándorlási modell tehát kísértetiesen hasonlít a magyarra. Más kérdés, hogy miközben Brüsszel Magyarországot rendre elítéli miatta, addig Svédországgal szemben eddig nem lépett fel. Igaz viszont, hogy a magyar kormány elsőnek fordult szembe az uniós migrációs szabályozással és hosszú ideig ebben magára maradt. Csakhogy úgy tűnik, fordult a kocka és egyre több tagország jár azon az úton, amelyet ő taposott ki.

Így pedig megnyílt az esély rá, hogy az EU elveszítheti a migrációs küzdelmet és kénytelen lesz tűrni a tagállamok kemény szabályozását.