Európa megrémült, Budapest figyel: kivándorolnak Amerikába a tech cégek
A német Handelblatt szerezte meg a levelet, amelyben vezető európai börzék és technológia cégek „riasztónak” nevezik a helyzetet. A felvetett uniós problémák olyan európai rendszerproblémákra világítanak rá, amelyek Magyarország számára is húsbavágók, és újra felvetik a kérdést: miért téríti el az ideológiai harc az uniós vezetőket, amikor épp akut versenyképességi bajokat kellene megoldani az EU intézményrendszerét felhasználva.
A levél az uniós technológiai szektor és tőkepiac együttes válságára mutat rá drámai kifejezésekkel. Ehhez a tőkepiachoz igyekszik már évtizedek óta elkeseredetten és eddig korlátozott sikerrel
felzárkózni a kommunizmusból három és fél éve kiszabadult országok csoportja, köztük Magyarország.
Miközben az európai tőkepiacok fölé és egyre inkább Amerika mellé nőttek az ázsiaiak, a még mindig hatalmas tőkekoncentrációjú Európa mély versenyképességi problémákkal küzd – hívja fel rá a figyelmet az Euronext és a Deutsche Börse, illetve a francia és német tech és startup vállalati szövetségek közös levele.
Valami Amerika: Karikó Katalin cége sem Európát választotta
A tech cégek már nem Európában bocsátják ki részvényeiket A betegség tünetei a következők: a legutóbbi időkben a legszebb növekedés kilátásokkal rendelkező európai cégek elkerülik az európai tőzsdéket. A svéd streamingvállalat Spotify, a francia online marketing szolgáltató Criteo vagy a német vakcinagyártó Biontech (a Nobel-díjas Karikó Katalin egykori munkahelye) Stockholm, Párizs vagy Frankfurt helyett Amerikában bocsátották ki részvényeiket.
Nem a patriotizmus hiánya okozza ezt a „riasztó” helyzetet, természetesen, hanem pőre gazdasági megfontolások. Emiatt csak 2021-ben Amerikában több elsődleges nyilvános részvénykibocsátás (IPO) volt, mint Európában 2015 és 2023 között – fogalmaznak a tőzsdék és a vállalatok.
Európa több mint 400 milliárd dollárt veszített
Mivel 2018 óta mintegy 50 európai vállalat választotta az elsődleges kibocsátáshoz inkább Amerikát, a veszteség az európai oldalon egy McKinsey-tanulmány szerint 439 milliárd dollár (157 ezer milliárd forint) – ennyi ezeknek a cégeknek a piaci kapitalizációja (vagyis a nyilvánosan kereskedett részvényeik értéke).
A Németországon és Európán kívüli IPO-k hozzáadottérték-veszteséget jelentenek a számunkra és gyengíti az üzleti elhelyezkedésünket
– idézi a német lap Verena Pausdert, a Német Startup Szövetség elnökét, miközben a levélírók azt sürgetik, hogy Európa tartsa otthon legjobb technológiai részvénykibocsátásait.
Versenyképesség: a magyarok erre esküdtek, ők meg bojkottálnak
A probléma nem új gyökerű, de a jelei egyre egyértelműbbek, ahogy az átalakulóban lévő világ elmegy Európa mellett. Pedig a régi-új Európai Bizottság is fő feladatai közé sorolja a technológiai fejlődést és a tőkepiacok fejlesztését, a keleti uniós tagországok számára pedig régi ajánlás a közgazdászoktól, hogy igyekezzenek felzárkóztatni tőkepiacaikat a tőkekoncentrációban még mindig toronymagasan vezető, Amerikához és Ázsiához képest azonban egyre inkább elmaradó Nyugat-Európához.
A levél ugyanakkor rávilágít egy másik európai rendszerproblémára is: az ideológiai torzsalkodások felülírják a közös európai érdekeket. Emiatt nem működnek hatékonyan az EU intézményei.
A 2024 második félévében futó magyar EU-elnökség egyik fő feladataként nevezte meg az európai versenyképesség javítását, és erre platformot is kínált: az Új Európai Versenyképességi Megállapodást.
Új Európai Versenyképességi Megállapodás (részlet a magyar EU-elnökség dokumentumából)
Kiemelt prioritás számunkra az Új Európai Versenyképességi Megállapodás elfogadása, ennek keretében a gazdasági növekedés újraindítása és a tartós növekedés feltételeinek kialakítása, a belső piac elmélyítése, a kis- és középvállalkozások kiemelt támogatása, a zöld és digitális átmenet elősegítése az európai gazdasági szereplőkkel és az európai polgárokkal partnerségben, a nemzetközi együttműködések előmozdítása, illetve a munkahelyek stabilitásának és fenntarthatóságának biztosítása. (Részlet a magyar EU-elnökség dokumentumából.)
A techlevelet az aláírók nem a magyar EU-elnökségnek szánták, hanem az EU-pénzügyminisztereknek és az Európai Bizottságnak. Ezzel önmagában nincs probléma, hiszen ezek fontos döntési centrumok. A probléma, hogy a bizottság régi-új elnöke, Ursula von der Leyen a magyar EU-elnökség programjainak bojkottálására szólított fel.
Szeptember 13–14-én az EU-pénzügyminiszterek számára épp Budapest rendez informális találkozót, és ez kiváló alkalom lenne, hogy frissiben megbeszéljék a tőzsdék és startupok panaszát és kéréseit, előrelépve a megállapodás irányában. A bojkottfelhívás ugyanakkor – bár nem talált egyöntetű fogadtatásra – kérdésessé teszi az eredményt.
Két ország is beintett Von der Leyennek: elutasítják a magyar elnökség bojkottját
Sem Hollandia, sem Luxemburg nem támogatja Ursula von der Leyennek a soros magyar elnökség bojkottálására irányuló hétfő esti felhívását. Dick Schoof holland miniszterelnök azt mondta, Orbán Viktor útjai bilaterálisak voltak, és azokon nem az uniót képviselte.
Ezt javasolják a tőzsdék és a tech vállalatok
A Handelsblatt által ismertetett levél aláírói a következőket javasolják:
- Erősítsük a kockázati tőkét az ún. növekedési szakaszban. Ez azokra a fiatal cégekre vonatkozik, amelyeknek gyorsan kell növekedniük és ehhez sok befektetői pénzre van szükségük. Hagyományosan a jó finanszírozású amerikai és ázsiai befektetők ebben a szakaszban lépnek be. Jelenleg azonban átlagban négyből egy 100 millió eurónál többet begyűjtő európai vállalat egyszerűen elhagyja a kontinenst.
- Új ösztönzők kellenek a több likviditásra: az adó- és egyéb szabályokat lazítani kellene a magán- és intézményi befektetők ösztönzéséhez.
- Csökkenteni kell a külföldi részvénybefektetések költségeit. Jelenleg gyakran sokkal drágább részvényt vásárolni egy másik európai országból vagy az USA-ból, mint belföldön.
- Erősebb ösztönzők kellenek a tőkebefektetésekre: jelenleg az EU-polgároknak csak körülbelül egyharmada fektet pénzügyi termékbe. A jobb pénzügyi oktatás és a hosszú távú befektetések pénzügyi ösztönzése ezen változtathat.
Lemaradnak az európai tőzsdék, a közép-európaiak pedig még inkább
Aki ismeri a Budapesti Értéktőzsde cégrészvény összértékeinek az adatait, tudja, hogy hiába vannak nagy cégeink is, a számaik még mindig eltörpülnek a nagy nyugat-európai tőzsdékhez és vállalatokhoz képest, és a legnagyobb európai tőzsdék listáján nem szerepel egy sem az EU keleti szárnyából.
Ezek pedig a világ legnagyobb tőzsdéi (2023. novemberi adatok alapján, a millió dollárban mért összkapitalizációjukkal). Láthatjuk, a több országot átfedő párizsi központú Euronext csak a negyedik, London a kilencedik, a német tőzsde pedig be se fért az első tíz közé.
- NYSE (USA): 25 240 862,83 dollár
- The Nasdaq Stock Market (USA)*: 20 576 639,34 dollár
- Shanghai Stock Exchange (Kína): 6 597 371,63 dollár
- Euronext (Európa): 6 262 679,57 dollár
- Japan Exchange Group (Japán): 5 751 761,21 dollár
- Shenzhen Stock Exchange (Kína): 4 382 224,24 dollár
- Hong Kong Exchanges and Clearing (Kína): 4 103 862,10 dollár
- National Stock Exchange of India: 3 585 644,76 dollár
- LSE Group London Stock Exchange: 3 423 238,55 dollár
- Saudi Exchange vagy Tadawul (Szaúd-Arábia): 3 055 417,03 dollár
Forrás: the World Federation of Exchanges.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.