Amerikai elnökválasztás: orosz-kínai-iráni dezinformációs kampány indult

Amikor Oroszország beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztás folyamatába, megosztó és lázító posztokat terjesztett az interneten. A bejegyzések gyakran harsányak voltak, jellemző volt, hogy rossz angolsággal, tele helyesírási, nyelvtani hibákkal jelentek meg. Akkor az volt a  cél, hogy minden eszközzel felhívják magukra a figyelmet. 

„Hillary egy sátán” – állt az egyik oroszok által készített Facebook-bejegyzésben. Most, nyolc évvel később a módszerek sokkal kifinomultabbá váltak, nehezebb a befolyásolást nyomon követni – írja a The New York Times című lap.
A külföldről – különösen Oroszországból, Kínából és Iránból – érkező dezinformáció az amerikai hírszerzési és védelmi tisztségviselők, technológiai vállalatok és tudományos kutatók szerint következetes és ártalmas fenyegetéssé érett, mivel az országok egyre árnyaltabb taktikákat tesztelnek és alkalmaznak. Az amerikaiak akár csak egy kis csoportjának befolyásolása is óriási következményekkel járhat az elnökválasztásra nézve, amely a közvélemény-kutatók szerint fej fej melletti versenyfutássá alakult. 

A kampányok alkalmazkodtak a változó médiatérhez

Az amerikai hírszerzés szerint Oroszország célja, hogy Donald Trump volt elnök jelöltségét támogassa, míg Irán az ellenfele, Kamala Harrist látná szívesen a Fehér Házban. Érdekes módon úgy tűnik, hogy a kínaiaknak nincs preferált jelöltjük. Az átfogó cél azonban nem változott: hiteltelenné tenni az amerikai demokráciát. A kampányok azonban fejlődtek, alkalmazkodtak a változó médiatérhez és az új eszközök elterjedéséhez, amelyek megkönnyítik a hiszékeny közönség megtévesztését.

A 2016-os amerikai választásokhoz kapcsolódó dezinformáció fő tervezője Oroszország volt, az idevágó posztok nagyrészt a Facebookon futottak. Most Irán és Kína is hasonló erőfeszítéseket tesz az amerikai politika befolyásolására, és mindhárman többtucatnyi platformon szórják szét bejegyzéseiket a kis fórumoktól kezdve, ahol az amerikaiak a helyi időjárásról csevegnek, egészen globális üzenetküldő alkalmazásokig. 

Az orosz Telegramban például tömegesen jelennek meg a megosztó, néha vitriolos videók, mémek és cikkeket. Kínából is több százan dolgoznak azon, hogy az izraeli háborút próbálják meg kihasználni arra, hogy tovább szítsák a feszültséget az amerikai egyetemi campusokon. Mindkét országban jelen van a Gabon is, egy kevésbé ismert, a szélsőjobboldal által kedvelt közösségi médiaplatform, ahol összeesküvés-elméletek népszerűsítésén dolgoznak.

Dezinformációs csatatérré váltak a csatatérállamok is

Az igazságügyi minisztérium által szeptemberben nyilvánosságra hozott belső dokumentumok szerint orosz ügynökök a Redditen és a szélsőjobboldal által kedvelt fórumokon is megpróbálták támogatni Trumpot, különösen a hét ingadozó csatatérállamban. Az elsődleges célpontok között vannak a videójátékosok és a spanyol ajkú amerikaiak – őket azonosították Moszkvában potenciális Trump-szimpatizánsokként.

Az egyik, a kínai állami befolyásolási művelethez köthető, Spamouflage néven ismert kampány négy platformon (YouTube, X, Instagram, TikTok) működtetett Harlan nevet használó fiókokat. 

A külföldi államok által terjesztett dezinformáció persze nem csak a csatatérállamokat célozza úgy általában, hanem ezeken belül is konkrét körzeteket, illetve bizonyos etnikai és vallási csoportokat. Minél célzottabb a dezinformáció, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy hatásos lesz. 

– mondta Melanie Smith, a londoni székhelyű Institute for Strategic Dialogue kutatóintézet kutatási igazgatója. „A korábbi választásokon megpróbáltuk meghatározni, hogy mi lesz a nagy hamis narratíva. Ezúttal azonban sokkal kifinomultabbak a narratívák” – tette hozzá. 

Irán és a célzott propaganda

Különösen Irán fordít nagy figyelmet arra, hogy hatást gyakoroljon egyes csoportokra. Ilyen például a Nem a mi háborúnk című weboldal, amely az amerikai katonai veteránokat célozza. Az oldalon szerepelnek például az aktív szolgálatban lévő katonák támogatásának hiányáról szóló cikkek, valamint Amerika-ellenes nézetek és összeesküvés-elméletek is.

Hasonló oldal az Afro Majority, amely a fekete amerikaiakat célzó tartalmakat készít, és a Savannah Time, amely a konzervatív szavazókat próbálta befolyásolni Georgia államban. Michiganben, egy másik ingadozó államban, Irán létrehozott egy online felületet Westland Sun néven, ez az oldal a Detroit külvárosában élő arab amerikaiakat célozza. 

– mondta Max Lesser, az Alapítvány a Demokráciák Védelméért vezető elemzője. 

A veteránokat is célozzák

Kína és Oroszország hasonló mintát követett. Idén az X-en a kínai állami média hamis narratívákat terjesztett spanyolul a legfelső bíróságról, amelyeket aztán a spanyol nyelvű felhasználók a Facebookon és a YouTube-on tovább terjesztettek – állítja a Logically nevű szervezet, amely az online dezinformációt figyeli.
A kínai dezinformáció szakértői szerint a Pekinghez köthető nem hiteles közösségi médiafiókok egyre meggyőzőbbé és vonzóbbá váltak, és most már első személyben fogalmazott, amerikai katonai veteránoknak tulajdonított bejegyzéseket is közölnek. A Microsoft fenyegetéselemző központjának jelentése szerint az elmúlt hetekben a kínai Spamouflage-hez köthető nem hiteles fiókok a képviselőházi és szenátusi republikánusokat vették célba, akik Alabamában, Tennesseeben és Texasban próbálják újraválasztani magukat.

Az MI és az amerikai elnökválasztás 

A mesterséges intelligencia (MI) terén a közelmúltban elért eredmények a korábbi választásokon tapasztaltakat meghaladó mértékben növelték a dezinformációs képességeket, lehetővé téve az állami ügynököknek, hogy finomabban és hatékonyabban hozzák létre és terjesszék kampányaikat.

Az OpenAI, amelynek ChatGPT eszköze népszerűsítette a technológiát, nemrég közölte, hogy csak egyetlen hónapban, októberben több mint húsz olyan külföldi műveletet zavart meg, amelyek a vállalat termékeit használták. Ezek között szerepeltek 

• Oroszország, 
• Kína, 
• Irán 

és más országok azon törekvései, hogy weboldalakat hozzanak létre és töltsenek meg tartalommal, valamint propagandát vagy dezinformációt terjesszenek a közösségi médiában, sőt, hogy konkrét posztokat elemezzenek, és válaszoljanak rájuk.

Kína egyre fejlettebb eszköztárat vet be világszerte, például MI által manipulált hangfájlokat, mémeket és hamisított szavazói felméréseket. Idén egy virginiai republikánus kongresszusi képviselőről készült deepfake videó keringett a TikTokon egy kínai felirat kíséretében, amely tévesen azt állította, hogy a politikus szavazatokat gyűjt egy Pekinget bíráló, a tajvani elnökségre pályázó (és később azt el is nyerő) politikusnak.